Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Földházi Sándor: A fontosabb zoonósisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi jelentőségére

formájában, hanem a vadak befogásával foglalkozó egyéneknél is észleltek halálos ,,B" vírus okozta megbetegedéseket, továbbá vírusos májgyulladásokat, shigellák és salmonellák okozta bélgyulladásokat, gümőkóros és parazitás megbetegedéseket, melyek majmokra voltak visszavezethetők. (Fiennes R„ 1968; Mattingly S. 1966.) E példával szerettem volna megvilágítani azt, hogy egyetlen állatfajról milyen sokféle betegség terjedhet át az emberre, noha a szóbanforgó majom még nem is tartozik azok közé az állatok közé, amelyeknek közegészségügyi jelentőségük mellett élelmezés-egészségügyi jelentőségük is van. 1965-ben számolt be Reuter D. és Grossklaus D. az élelmiszerhygienikus állatorvosok világszövetségének (Weltvereinigun Tieräntlicher Lebensmittelhygieniker) negyedik symposiumáról, melyet Lincolnban (USA Nebraska) tartottak és különösképpen a salmonella-veszély, az élelmiszerhygieniai ellenőrzés fejlesztése, a dolgozók rendszeres ellenőrzése, a továbbképzés és tapasz*, talatcsere, nemzetközi együttműködés tekintetében hoztak határozatokat.

1

1 A magyar irodalomban ugyanebben az évben Mészáros János dr. prof. ,,A fertőző állatbetegségek elleni védekezés 20 éve a hazai irodalom tükrében"

12 címen nagyszerű összefoglalást közöl egyben a zooanthroponosisokról is, kitérvén a brucellózis, a gümőkór, a leptospirosis, a sertésorbánc, a sertésinfluenza, az ornithosis, a takonykór, a veszettség elleni küzdelemre, az ide tartozó betegségek közül megemlítve azt, hogy miközben a 20 év alatt a népgazdaságnak és a közegészségügynek felbecsülhetetlen szolgálatot tettünk, a hősies erőfeszítés során kollégáink egy része egészségét és életét áldozta fel. (Brucellosis, takoinykór.) A Világ Egészségügyi Szervezet 1966-ban igen érdekes ismertetést közölt „A mezőgazdasági dolgozók egészsége" címen.

1

3 Többek között megállapították, hogy az USA-ban a katonai alkalmatlanság nagyobb arányú a falusi, mint a városi lakosság között. A mezőgazdasági sorkötelesekben a „zoonosisok" okozzák a legtöbb problémát. A brucellosis az USA-ban 1940—1946 között úgy alakult, hogy évente 10 000 lakosra 3,1 bruzellosis megbetegedés esett és a fel nem ismert, vagy néma fertőzések száma ezeknek többszöröse. A leptospirosis főként a nedves környezetben dolgozók között gyakori, s helyenként az emberek vakcinázására is sor kerül. A kemizálás a mezőgazdasági hozamok növelése érdekében mind nagyobb méreteket ölt. Ennek folytán pl. Angliában az összes forgalomba kerülő tej 11 %-a tartalmaz penicillint és ez sok emberben túlézékenységet okozván, káros következményekkel jár. A növényvédő szerek, főként a szerves foszforszármazékok, közvetlenül vagy állatok közvetítésével emberre is igen veszélyesek. Németországban az utóbbi időben ismételten kihangsúlyozták azt, hogy a húsvizsgáló állatorvosnak nemcsak az állatjárványok kitörését kell megakadályozni, hanem meg kell gátolnia az állatbetegségeknek az emberre való átvitelét. (Retzlaff, N. 1966.)

1

4 Hazánkban a régmúlttól napjainkig találunk irodalmi adatokat a „zoonosisokra" nézve, különösen ezek élelmiszerhygieniai vonatkozására. (Esztergomi zsinat határozata 1100-ban, különböző céhlevelek a XII—XVII. századból, különböző előírások, rendeletek a XVII—XVIII: század járványos időszakaiból mind tudományosabb igényességgel, majd a XIX. és XX. század 45