Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - Nagy György: A Körösök szabályozásának története
a folyó nagyvizi szabályozását átmetszésekkel és töltésekkel oldják meg, jónak találták. 1879-ben a Folyammérnöki Hivatal új szabályozási tervet készített, melynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy a Körösök árhulláma a Tiszáét megelőzve érkezzen le Csongrádra, a tiszai-torkolathoz. Űjból megállapították a nagyvízhozamokat és a töltések egymástól való legkisebb távolságát. A munkálatok újból megindultak, s 1895-ig újabb 11 millió m 3 földmunkát végeztek el. összefoglalva a Körösök nagyvízi szabályozását célzó terveket, azokat három csoportra lehet osztani. Az első volt az 1820-as Huszár Mátyás féle terv, a második az 1855-ös Bodoky-terv és a végső, az 1879-es folyammérnöki hivatalterv. Az első tervezőknek semmi adatuk nem volt, téves elképzeléseik is voltak, így pl. az átmetszésektől a nagy víz-szintjének a lesüllyedését várták. Menet közben az érdekeltek kifogásolták a sok átmetszést és a folyó rendkívüli megrövidítését. A tapasztalat azt mutatta, hogy az átmetszések a Kettősés Hármas-Körösön célszerűek voltak, a felső folyások rövidülése azonban nem szerencsés. Jobb lenne, ha az árhullámok kevésbé hevesen, jobban elnyújtva érkeznének le az alsó szakaszra. A töltések távolságának megállapításában a sok bizonytalanság és téves felfogás után a folyammérnöki terv jól állapította meg a Kettős- és Hármas-Körös töltéseinek távolságát. A mellékfolyók szűk hullámtere azonban nem bizonyult megfelelőnek. Ez az igen nagy vízjátékban és másrészt abban a körülményben nyilvánul meg, hogy a folyók fejlődésére nincs megfelelő terep biztosítva. A fejlődő kanyarok minduntalan kikezdik az árvédelmi töltéseket, ami ellen csak költséges művekkel lehet védekezni. A Bodoky-féle terv még a Fehér-Köröst tartja a folyónak, de a folyammérnöki terv már felismeri a Fekete-Kettős-Hármas-Köröst, mint fővízfolyást. A Körösök nagyvízi szabályozásának történetében az 1895. esztendő fordulópontot jelentett. Ez volt az első év, amikor is az addig ismerteknél is nagyobb árhullám gátszakadás nélkül vonult le. Az 1895. évi nagyvíz mutatta meg először a végrehajtott munkálatok eredményességét. A kitűzött célt: az árvizek gyors és kártétel nélküli levezetését tehát elérték. Az eddigiekben a nagyvízi szabályozások alapgondolatait, kialakulásét, általánosságban ismertettem. Azonban már Széchenyi tudta és hangoztatt;; hogy az árvizek kártételeinek megszüntetése után a folyókat alkalmassá kell tenni a hajózásra, és a mentesített területeket öntözni is kell. A munkák végrehajtása A következőkben az elmúlt 150 év alatt végrehajtott nagyvízi és középvízi szabályozási, illetve csatornázási munkákat foglaljuk össze: A Fehér-Körös szabályozási munkálatait Arad-megyei földbirtokosok kezdték meg az 1833. évben, s e célból társulatot alakítottak. A munkások irányítására Beszédes József mérnököt szerződtették. Ö építette meg a Malomcsatornát, ahová a vízimalmokat. 15 db-ot áttelepítettek. A csabaiak, hogy élővízhez jussanak, ez idő tájt építették meg a VeszeCsaba- Sikkony közti ún. Csabai-csatornát. E csatorna tervezője és építője Bodoky volt. Megépítettek Arad megyében a Fehér-Körösön egy sor át<437