Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Végh János: Dürer, a fametsző

gyengülését. Nem is volt ez lehetséges ezekben az években, hiszen ekkor már foglalkoztatta őt késői fő művének, egész festői munkássága koronájának, a büszke méltósággal álló Négy apostolnak a témája. És mi van, amit kifejezőbbnek nevezhetünk Dürer egész életművében az új hit igazságainak ezeknél a fenségesen szilárd, villámló szemű őreinél, akik a kor vallási viharait moccanás nélkül állták, tiszteletre méltóan képviselve egy magasabbrendű szellemi tartalmat. Egyszerűbbé vált idősebb korában, de ez az egyszerűsödés igazából gazdagodását, művészi mondanivalójának elmélyülését jelentette. Gazdag termést begyűjtő öregkora nem a félig-meddig gótikus formák heves mozgalmasságát, hanem az egyszerű természeti alakzatok fokozott tiszteletben tartását kívánta. A kevesebbel többet mondás adománya csak a legnagyobb művészek öregkorát aranyozta be. Hogy megmaradjunk azok között a német művészek között, akiket az egész emberiség büszkén vall magáénak: Goethéét és Beethovenéi. <428