Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

A próbálkozások a választásokon való részvételre nem jártak sikerrel. A Szociáldemokrata Párt is fellépett az MSZMP ellen s ott is jelöltet állított, ahol az MSZMP. A hatóságok érvénytelennek nyilvánították az ajánlási íveket, a népgyűléseket betiltották, az agitátorokat, mint láttuk, lefogták. A választási agitáció így is hozott eredményeket, melyek túlélték a kormány brutális intézkedéseinek csapásai alatt széthulló MSZMP-t. -4 választások után ugyanis megkezdődött a még működő vidéki csoportok szétverése. Sor került nemcsak a pártszervezetek felszámolására, hanem szoros megfigyelés alá helyezték a különböző szakszervezeti csoportokat, egyleteket is. Ettől kezdve az MSZMP fejlődése megállt, majd lassan visszaesett. Bár a párt még 1927/1929-ben is kezdeményezett akciókat, régi akcióerejét, szervezeteit a hatósági terror miatt már nem tudta újjászervezni. Az 1927 tavaszán bekövetkezett letartóztatások végképp súlyos csapást mértek az MSZMP legális és a KMP illegális szervezeteire. Megszűnt a tevékenység rövid időre Békésben is, hogy azután már a KMP keretei között kezdjenek újra munkába az MSZMP-ben „felnőtt" földmunkások. S ez az, amit az MSZMP hosszabbrövidebb ideig fennállott szervezetei legfőbb eredményként elértek. Felvilágosították, harcossá nevelték a földmunkásság, agrárproletariátus legjobbjait, eljuttatták az osztályharcos gondolatot sok száz szimpatizánshoz, rokonszenvezŐhöz. Munkájuk egyik eredménye volt a szervezeti alapok megteremtése, kia^kítása is a KMP későbbi bázisa számára. Kétségtelen az is, hogy az MSZMP megyei csoportjai, aktívái — különösen az endrődiek — élükön Hunya Istvánnal, Polányi Mátéval, s másokkal — jelentős szerepet játszottak az MSZMP, illetve a KMP agrárpolitikája kezdeményezéseinek realizálásában. Ez teszi indokolttá, hogy harcukról a Viharsarok munkásmozgalmának kiemelkedő részeként emlékezzünk meg. JEGYZETEK 1. MSZMP KB Párt történeti Intézete Archívuma (PIA) 653. í. 3/1920—T—24366 2. Vöröskatona volt az endrődiek közül: Polányi Máté, Szabó Péter, Dávid Vince, Hunya István (orosz hadifogoly is). 3. Takács József: A földmunkás mozgalom története. Harminc esztendő. Bp. 1926 167. skkl. 4. uo. és Földmunkás- és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948 II. k. szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán Bp. 1962. 663. 1. Vö. Virágh Ferenc: A Békés megyei szegényparasztság ós a munkásság helyzete, küzdelme az ellenforradalom korszakában (1919—1933) Békéscsaba, 19C4. 150. '1. Virágh az endrőd-öregszőlősi csoportot jelzi első újjáalakulónak 1921. márciusában. 5. Földmunkás ... II. 663. 1. és PIA H—h—27. 6. PIA ESz IV/29, 30, 92. A jelzett csoportok iratai. 7. PIA H—h—27. Fancsovits György: Az első világháború, a forradalmak és a Horthykorszak in: Orosháza története 1. k. Orosháza 1965. 647. 1. Orosházán és Tótkomlóson, valamint környékükön sajátos helyzet alakult ki ebben az időben. Csizmadia Sándor, aki orosházi származású volt, befolyása itt, árulását követően sem csökkent számottevően. Az 1920-as választásokon, az osztálybéke programjának hirdetésével, fölényesen győzött az orosházi kerületben. Ez a személyes népszerűségen alapuló bázis kedvező lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy Csizmadia visszavonulása után a dr. Dénes István budapesti ügyvéd (Csizmadia alvezére) által alapított Magyarországi Földműves és Munkáspárt álszocialista frazeológiájával, demagóg követeléseivel teret , nyerjen e területen. A megtévesztő jelszavak hatására számos agrárproletár is a ..Déies párt" soraiba állt 39