Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)
helyzetének gyökeres megjavításával, a kisparasztságot terhelő adórendszer reformjával. A sokrétű követelések megfogalmazásával és a földkérdés kihangsúlyozás sával a program a parasztság — elsősorban a szegény-, ki&- és középparaszt« ság — politikai egységének létejöttét kívánta elősegíteni. i A dokumentum, túl az agrárpolitikai célkitűzéseken, megalapozta az MSZMP egész falusi szervező munkáját s döntő módon előtérbe állította a munkás-paraszt szövetség erősítéséért folytatott harcot.Az agrárprogram kibocsájtása és tartalmának köztudomásává válása után az MSZMP kezdődő szervezeti válsága nemcsak megállt, hanem hamarosan fellendülésbe csapott át. Egy június 14-én kiadott belügyminiszteri rendelet az ország 88 olyan települését sorolja fel, ahol MSZMP-szervezet vagy megbízott működött. Békésben ezek között van Békés, Békéscsaba, Békéssámson, Gyoma, Szarvasj Szeghalom s ide kell számítanunk a nem szereplő, de működő endrődi, dévaványai csoportokat is. 3 5 Az 1926-os tavaszi megerősödés egyik jele volt a Földmunkások Országos Szövetségében ismé*" megindult ellenzéki tevékenység. Az MSZMP alakulása pillanatától kezdve földmunkás és szegényparaszt kommunistákat küldött a szövetségbe, hogy ott erős ellenzéket kovácsoljon, amely a vezető posztokat megszerezve balra tolja az egész szervezetet. E terv realitása 1926-ban megnőtt. Endrőd és Szolnok mellett Ozorán. Kaposvárott, a Jászságban is az ellenzék jutott túlsúlyba. Az ellenzéknek a FOSZ XI. közgyűlésén (1926. március) kellett volna követelni a szövetség politikájának megváltoztatását s beválasztani embereit a vezetőségbe. Az akció irányítását a pártvezetőség megbízáséból Hunya István és Tisza Antal végezték. A terv azonban kudarcot vallott. A Szövetség vezetősége drasztikusan közbelépett. A szolnoki küldötteket a rendőrség letartóztatta, az endrődiektől pedig a Szövetség bomlasztására irányuló tevékenység címén a tanácskozáson megvonták a szót. Egyetlen csekély eredményként lehetett elkönyvelni, hogy szótöbbséggel elfogadták az endrődieknek már a kongresszus kezdetén beterjesztett indít\ ányát. Ez felszólította a vezetőséget, hogy járjon el az MSZDP parlamenti frakciójánál a földmunkásság szervezkedési, egyesülési, gyülekezési jogáért folyta1 tott harc megkezdése és állandó napirenden tartása érdekében, a parlamentben és a parlamenten kívül egyaránt. A kudarchoz hozzájárult az ellenzék helytelen taktikája is, mivel szenvedélyes felszólalásaikkal döntően nem a szövetség politikáját, hanem annak vezetőit támadták. A kudarc következményeként az ellenzéki küldöttek kimaradtak a vezetőségből és a választmányból. 3 6 Kihatással volt a vereség az endrődi helyi csoportra is, mert április 5-én, amikor az addig betiltott csoport újjáalakult, a vezetőségbe egyetlen kommunista és baloldali sem került be. A csoport elnöke Nagy József, régi szociáldemokrata párttag le't. 36/ a A sikertelen akció után a KMP elemezte a tanulságokat s a jövendő tennivalóit az MSZMP szervezeti megerősítésében, sikeres kampányok kidolgozásában és lebonyolításában jelölte meg. Utóbbi érdekében 1926 nyarára egy országos méretű bérmozgalom előkészítését határozták el. 3 7 A feladat kidolgozását és lebonyolítását az MSZMP Parasztbizottságára bízták. Első lépésként Hunya István szerkesztésében 1926. júniusában két röplap látott nap37
