Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: A halál okának megnevezése és a halálozás alakulása Csorváson az utolsó 75 évben

zetközi kod (római és arab) számjeleit. Amelyik haláloknál arányszámot nem írtunk be, abban az időszakban az illető halálok miatt elhalálozás nem fordult elő. Vagyis ezen keresztül minden betegség története — a halálozásra gyakorolt hatása — figyelemmel kísérhető. Mielőtt a részleteket ismertetnénk, előbb a nemzetközileg elfogadott s nálunk 1931-ben bevezetett osztályozás alapján a halálok főcsoportokat állítottuk össze az 1. sz. kimutatásban. Ez a táblázat a halálok főcsoportokat tartalmazza, s az a részletezés során — a 2—8 kimutatásokból — tűnik ki, hogy az egyes főcsoportok milyen tényleges betegségeket takarnak, mi a valóságos tartalmuk. A következőkben a főcsoportosítás sorrendjében haladva bizonyos betegségeket, ill. betegségi csoportokat, mint különösen jelentőseket kiemelten vizsgálunk. Gümőkór A halálok főcsoportok szerinti összesítésből is láthatjuk azt, hogy a fertőző betegségek miatti halálozás az első három időszakban igen jelentős volt, de 1961— 1965-ben már egyáltalán nem fordult elő. Mindenekelőtt erre a hatalmas közegészségügyi, társadalmi vívmányra kell rámutatnunk. A fertőző betegségek részletezését a 2. sz. kimutatás tartalmazza. A fertőző betegségek között a legelterjedtebb a gümőkór volt, mely miatt a múlt század végén az elhaltak 16, míg a húszas években 14—15%-a veszítette el életét. Így a gümőkórnak a kiemelt vizsgálata feltétlenül indokoltnak látszik, mert súlya kiemelkedő volt a halálozásra. Véleményünk szerint nemcsak az összes — más természetű betegségektől és halálokoktól — kell elkülöníteni, hanem maguktól a fertőző betegségektől is, mert ezeken belül is igen jelentős betegség volt. A korabeli írások „népbetegségeként emlegetik. A betegségfajok megnevezésének történetét vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a gümőkórra 1896—1900-ban 5, 1921—1930 közti időszakokban pedig 11—11 betegségelnevezést alkalmaztak a halottkémek, vagyis a betegség meghatározása, elnevezése differenciáltabb, tagoltabb lett. Ügy tűnik, mintha a diagnosztika fejlődésével a betegség elleni küzdelem fokozódna, s előbb-utóbb sikerrel jár — adott korlátok között. Szükségesnek tartjuk azt megemlíteni, hogy a csorvási gümőkóros halandóság az országos mértéket meghaladta. Rák-halálozás A rák és egyéb daganatok miatti elhalálozás aránya rendkívüli módon megnövekedett, s a vizsgált utolsó időszakban — az 1961—1965 éves ciklusban — az elhaltak 13%-a tartozott ide. A növekvő tendencia és a magas halálozási arány indokolttá teszi kiemelt vizsgálatát, mert ez a halálok nagy mértékben befolyásolja az elhalálozás számának és arányának alakulását. Annál is inkább fontosnak tartjuk a rákhalálozásra vonatkozó adatok gyűjtését, mert a rákkutatás iránt világszerte megnövekedett az érdeklődés, s ehhez — szerény mértékben és egyszerű eszközökkel ugyan — a helyi kutatásnak is nyújtania kell a lehetősége szérinti ismertetést. A 3. sz. kimutatás a rákban elhaltak elnevezésének történetét és az elhaltak arányának részletes változását tartalmazza. Láthatjuk, hogy a századforduló korában alig egy-két elnevezéssel találkozunk, míg az 1961—1965. évekre az elnevezések, megjelölések egész rendje kialakult. De nemcsak az elnevezések száma, hanem a rákhalálozás aránya is ugrásszerűen megnövekedett. A csorvási rákhalálozás 1931-ben az országos aránnyal csaknem azonos volt. <337