Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Karácsonyi János megyetörténetének születése és sorsa. A "Békés vármegye története" megjelenésének 75. évfordulójára

Az előfizetők névsorából kideríthető, hogy a legtöbb példány Gyulára került. Békéscsabára kb. 25, Mezőberénybe mintegy 15, Orosházára, Szarvasra és Szeghalomra is kb. 15—15 példányt fizettek elő. (A legjobb előfizetésgyűjtő a békési dr. Hajnal István orvos — maga is jeles helytörténész — volt, egyedül 16 monográfiát adott el.) Az összesen 602 példányban készült megyetörténet köteteinek sorsát az alábbi táblázat adatai jelzik (1897 májusából származó számok): 1. Karácsonyi János 42 tiszteletpéldányt kapott, amelyekkel a számára anyagot biztosító levéltárak tulajdonosait, a munkáját segítő történészeket, barátait kívánta megtisztelni. 2. Mint láttuk, 248 példányt vettek át az előfizetők. 3. Dobay árusításra átvett 20 példányt. 4.62 törvényhatóságnak és 5 városnak ingyenes tiszteletpéldányt küldött a megye egyet-egyet. 5. Békés megye 40 tisztviselője, a nyugdíjasokat is beleszámítva, egy-egy példányt kapott. 6. Az MTA, az Országos Levéltár, a megyebeli gimnáziumok és polgári iBkolák könyvtárai részére is küldött a megye egy-egy ingyenes példányt, összesen 11-et. 7.17 szakfolyóiratnak és napilapnak ismertetési példányt juttatott a megye. (Századok, Turul, Archeológiai Értesítő, Ethnographia, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, Hadtörténelmi Közlemények, Budapesti Szemle; Békésmegyei Közlöny, Budapesti Hírlap, Nemzet, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Egyetértés, Magyarország, Fővárosi Lapok). Ez azt is jelenti, hogy ezekben az orgánumokban kell megkeresni a monográfia egykorú visszhangját,, A sikertelen „terjesztési kampány" lezárultával a megyei levéltárban helyezték el a megmaradt példányokat. A 6 forintos árat már 1897 nyarán 3 forintra szállították le, de az érdeklődést ezzel sem sikerült megélénkíteni. 1898 végén Hegedűs Lajos levéltárnok jelentésében szomorú tényeket tárt az alispán elé: „Békés vármegye Monographiájának készletben levő példányai a sötét levéltárban elhelyezvék ugyan, azonban az idő haladtával porosodnak, avúlnak, levelei sárgulnak, de meg a közönség is maholnap megfeledkezik e könyvekről s így attól lehet tartani, hogy e könyvek a vármegye nyakán maradnak." A levéltárnok további árleszállítást javasolt: 3 forintról 2-re. Az alispán ekkor nem intézkedett. A levéltárban levő mintegy 170 példány további sorsáról semmit sem tudunk, két háború és több mint 70 esztendő telt el azóta; minden bizonnyal elosztogatták őket még a felszabadulás előtt. A monográfia ma már könyvritkaságnak számít. Hozzávetőleges becsülésünk szerint a 600 példányból ma száz-százötven lehet meg. Itt szentelünk néhány sort a helytörténészek között gyakran felmerülő kérdésnek, amely így hangik: A Borovszky Samu szerkesztésében megjelent, nevezetes Magyarország vármegyéi és városai c. terjedelmes sorozatnak miért nincs Békés megyei kötete? A levéltári iratok alapján erre pontos választ adhatunk: Az 1896 nyarától kiadott sorozat szervezői még a millenium évében megkeresték a megyét, az alispán azonban nem vállalt anyagi támogatást tekintettel a Karácsonyi könyvével kapcsolatos kiadásokra. 1897-ben a sorozatot erőszakosan terjesztő céggel vitába került a megye, emiatt is meghiúsult a korábbi kezdeményezés. A sorozat szerkesztői 1907-ben újra tervbevették a Békés megyei kötetet, előnyös feltételek mellett. A többihez hasonlóan 8000 példányban, országos terjesztésben kívánták megjelentetni. A vállalkozás folyamatos állami támogatást kapott, így a Békést bemutató kötet 60 000 koronára tervezett összköltségéből a megyének csak 15 000 koronát kellett volna vállalnia. Tényleges megállapodás nem született. A Bcrovszky-sorozat leíró jellegét, saját korára koncentráló szemléletét ismerve sajnálhatjuk, hogy Békés megye ebből a lehetőségből nem kovácsolt tőkét. (A milleniumra monográfiát kiadó szomszédos Csanácj. és Csongrád megyék is Békéshez hasonlóan cselekedtek.) <332