Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)

A közbiztonságra és a kibontakozó új életre veszélyt jelentettek a visszaszivárgó nyilasok, népellenes személyek és a háborús bűnösök. Az Ideiglenes Kormány intézkedése alapján ezeket a személyeket Orosházán és a hozzá tartozó községekben is összeírták, egy részét internálták, majd népbíróság elé állították. Az ilyen személyek felkutatása komoly erőfeszítéseket igényelt a rendőröktől, de sikerrel megoldották ezt a feladatot is/'

0 *** A közbiztonsági állapotok helyreállítása tette szükségessé a járási rendőrparancsnok azon intézkedését is, hogy a rendőrök derítsék fel és vegyék nyilvántartásba a visszatért, vagy a községbe költözött idegen személyeket. Később a visszatért tisztek és katonák összeírását is külön elrendelték/

1 1945. február elejétől minden községben szerveztek nyilvántartási hivatalt a visszatérő, vagy idegen személyek nyilvántartásba vételére. Ezen személyek ellenőrzését és megfigyelését a rendőrök kötelességévé tették. Nyílt felhívásban kötelezték a községben letelepülni szándékozó személyeket tartózkodási engedély megszerzésére abban az esetben, ha 24 óránál tovább szándékoznak ott tartózkodni. A tartózkodási engedélyt a községi rendőrparancsnokok adták a felhívásban pontosan meghatározott, nagyon szigorú feltételek esetén. Ezt a szigorúságot a közbiztonságra veszélyes, és a fertőző betegségben szenvedő személyek letelepedésének megakadályozásával. valamint az ellátás nehézségeivel indokolták. Csak azok kaphattak letelepedési engedélyt, akik községi illetőségűek, akik igazolt munkavállalás végett érkeztek. Rokonlátogatók csak akkor kaphattak ilyen engedélyt, ha „a vendéglátó szállásukról és ellátásukról saját veszélyére gondoskodik." A tartózkodási engedély kiadását a rendőrparancsnokság „nem kívánatos elem" jelzéssel, indokolás nélkül megtagadhatta, azonban ezen döntés ellen 15 napon belül — nem halasztó hatályú — fellebbezéssel lehetett élni a Járási Főszolgabírósághoz. A rendelkezések megszegői ellen ..közérdekű munkára való internálást" helyeztek kilátásba és foganatosítottak/2 *** A felsoroltakon kívül az orosházi rendőrség még igen sokféle feladatot oldott meg. Intézte az engedély ügyeket, ellenőrizte a korcsmákat és más nyilvános helyeket, védte a legfontosabb objektumokat, járőrszolgálattal igyekezett a községi és tanvai közbiztonságot megszilárdítani, összegyűjtötte a fegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat, eljárást folytatott a bűncselekményt elkövető személyekkel szemben, biztosította az akkor gyakori gyűléseket, fenntartotta az internálótáborokat, intézkedéseket tett a rémhír^nesztések visszaszorítására, stb. *** összefoglalva; a felszabadult Orosháza első rendfenntartó erői úttörő szerepet vállaltak a felszabadult Magyarország új, demokratikus rendőrségének kialakításában. Példásan biztosították Orosházán és a járás községeiben a közállapotok konszolidálódását, a közrend és közbiztonság megszilárdítását. Ezért csalt a legteljesebb elismerés hangján lehet visszaemlékezni azokra, akik a súlyos nélkülözést vállalva önként vállalták ezt a feladatot. Helvtállásuk, hősies magatartásuk ma is példaként szolgálhat ifjabb rendőreink számára. JEGYZETEK 1. Orosházi Hírek 1945. január 10-i száma (Széchenyi Könyvtár). 2. Dr. Bulla Sándor főjegyző 1944. november 10-i jelentésében részletes beszámolót ad az orosházi közállapotokról. Békés megyei Levéltár (BML) Orosháza község 251. csomó, 1944-12. 497. 3. Felhívás a Vörös Hadsereg által a német fasiszta elnyomás alól felszabadított magyar lakossághoz c. plakát, található a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. <316