Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

G ECSÉNY I LAJOS: A FÖLDMUNKÁS ELLENZÉK KIALAKULÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZERVEZETEINEK LÉTREJÖTTE, TEVÉKENYSÉGE BÉKÉS MEGYÉBEN (1923—1926) A Horthy-korszak egyetlen legális forradalmi munkáspártja általános és helyi történetét vizsgálva, az események megismerésének igénye több éves visszanyúlásra készteti a kutatót a munkásmozgalom történetében. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájának alakulása, a Bethlen—

Payer paktum hírének kiszivárgása nyomán előállott helyzet a párton belüli ellenzéki erők csoportosulását gyorsította meg. Növekedett a nehéz illegalitás, a hí tósági terror ellenére a Kommunisták Magyarországi Pártjának hatóköre, agitációs ereje. Ezek a folyamatok tett?k lehetővé egy legális osztályharcos munkáspárt alakításának gondolatával való foglalkozást. Helyi, Békés megyei viszonylatban a gyökerek, melyekből a .szociáldemokrata ellenzéki-kommunista erők bázisa fakadt, még messzebbre nyúltak viszsza. A nagy múltú viharsarki munkásszervezeteket a Tanácsköztársaság alatt bekövetkezett rövid fellendülés után a román burzsoá csapatok majd egy éves megszállásának időszaka, majd az azt követő ellenforradalmi megtorlás erősen megtépázta. 1920 márciusa, a román királyi csapatok kivonulása után néhány hónap leforgása alatt 725 volt tanácsköztársasági funkcionárius, szimpatizáns vöröskatona ellen indítottak büntető eljárást.

1 Ennél is nagyobb volt az internáltak, a fegyelmileg elbocsájtott közhivatalnokok száma. Az újjáéledés azonban a ..törvényes" mezbe öltöztetett megtorlás, a felbukkanó különítményes akciók ellenére nem sokat váratott magára. A szervező munkát, a perbe fogott, internált kommunisták helyén a fiatalabb generációk tagjai folytatták, akik megjárták már a világháború poklát, majd a Vörös Hadsereg (a dicső 6. hadosztály) soraiban a forradalom tüzét. Néhányan orosz fogságból tértek haza, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatait is megismerték.

2 A terület jellegének és hagyományainak megfelelően természetszerűleg először a földmunkás szakszervezeti csoportok szerveződtek újjá. A Földmunkások Szövetsége 1920. április 25-én, miután az áruló Csizmadia Sándortól végleg elhatárolta magát, újjáalakult. Nagy intenzitással kezdődött meg a vidéki földmunkás csoportok reorganizációjaA román imperialista megszállás után a Tiszántúlon elsőként, 1920. augusztus 29-én a békéscsabai 2. számú (erzsé31