Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)
A rendőrség irányítása Az új demokratikus rendőrséget 1945 nyarán hozták létre, addig a helyi rendfenntartó erők lényegében szorosabb központi irányítás nélkül tevékenykedtek. A Debrecenben székelő Ideiglenes Kormány és a Belügyminisztérium igyekezett befolyását kiterjeszteni az öntevékenyen létrehozott rendészeti szervekre, olyan intézkedés azonban nem történt, amely kivonta volna ezeket a helyi szervek hatásköréből. Tartalmilag befolyásolta a rendfenntartó erők munkáját az MKP programnyilatkozata, a helyileg szervezett MKP szervezetek tevékenysége, a demokratikus pártokból 1944. december 2-án megalakított Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és nyilatkozata, majd a helyi szerveiként létrehozott Nemzeti Bizottságok tevékenysége. Állami vonalon befolyást jelentettek az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatai és rendeletei. Ezek között különösen az 1945. január 4-én kiadott 13/1945. M. E. számú rendelet, amely ösztönzött a rendfenntartó erők létrehozására és körvonalazta a rendészeti szervek munkáját. A Belügyminisztérium is több intézkedést tett, de az akkori viszonyok nem tették lehetővé a szorosabb centrális irányítást. A megbízott Békés megyei „közigazgatási főnök" dr. Csige Varga Antal — 1944. október 27-i kinevezése után — több intézkedésével igyekezett a közrend, közbiztonság megszilárdítását szolgálni. Bár intézkedéseinek egy része a baloldali törekvéseknek, az MKP tevékenységének kibontakozását akadályozta, egészében véve a közigazgatás megszervezése, a közrend-közbiztonság megszilárdítása érdekében kifejtett munkáját pozitívnak kell értékelni. 1945. január 17-én adatszolgáltatásra kötelezte a helyi közigazgatási szerveket, kifejezetten azzal a céllal, hogy az adatok ismeretében a rendőrség egységes megszervezésére tegyen intézkedést. Az utasításra beérkezett jelentések kéDet adak a rendfenntartó, erők rendkívül változatos formáiról és tevékenységéről. A megyei közigazgatási főnöknek nem volt ideje az egységesítésre intézkedést tenni, mert időközben ugyanazzal a céllal a Belügyminisztérium is adatokat szerzett be és több intézkedés mutatott arra, hogy erőteljesen folyik a demokratikus rendőrség megszervezése. 1 8 Orosházán, majd az orosházi járásban, a már említett mozgalmi feltételek következtében. a rendőrség irányításának sajátos és az akkori viszonyok között rendkívül fejlett módszere alakult ki. Mivel a rer.d és közbiztonság helyreállítását illetően is a kommunisták ragadták kezükbe a kezdeményezést, a pártirányítást a rendőrség munkájában kezdettől fogva biztosítani tudták. Az orosházi rendőrség vezetője tagja volt a megalakult kommunista pártszervezet vezetőségének. Emellett a Dárt taglétszámának emelkedésével egvre magasabb lett a párttag rendőrök száma is. A hatékony pártirányítás és pártellenőrzés miatt az orosházi rendőrség munkáia kezdettől fogva kifejezetten baloldali volt és jól segítette az MKP által kitűzött feladatok megoldását. Az MKP irányítása úgy érvényesült, hogy az nem csorbította a helyi közigazgatási szervek hatáskörét. A szervező, irányító feladatokat 1944. november 27-ig a községi elöljáróság látta el. Ezen a napon a községi rendfenntartó erők vezetői részére járási értekezletet tartottak, ahol a járási főiegyző kimondta a járási rendőrp"rmcsnokság megalakítását és annak irányítását magának tartotta fenn. A rendőrség tagjainak alkalmazását és a helyi feladatok megoldását illetően megmaradt a _községek hatásköre is. 1 9 A közigazgatási szervek irányítása úgy érvényesült, hogy utasításokat adtak ki. illetve határozatokban kötelezték a rendőrséget valamilyen feladat megoldására. A járási főjegyző az intézkedéseinek egy részét a járási rendőrparancsnokságon, más részét pedig a községi elöljáróságokon keresztül juttatta el a községi rendőrségekhez. Orosháza község elöljárósági tanácsa rendszeresen napirendjére tűzte a rendőrség munkáját. 1944. november 1-én tartott ülésen tudomásul vette a rendőrség <311
