Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - LÁTOGATÓBAN - Sass Ervin: A bánáti Zrenjanin. Riportúton Békéscsaba testvérvársában

a látogatót a kastély bejáratánál, amikor a művésztelep 15 éves fennállását ünneplő nemzetközi tárlat megnyitó ünnepségére érkezünk . .. Egyik nap este a szerb színház előadását látjuk. Nagyszerű színészek, játékmodoruk kulturált, egyszerű. Sava Damjanovic, Zagorka Bogdanovic, Bogdanka Vakanjac és Stevan Gardinovacki alakítása élmény. Előadás után a színészklubban. Beszélgetés, televízió. Elmondják, hogy a társulat egészen kis létszámú, évente mégis 200 előadást, hét-nyolc bemutatót tartanak Zrenjaninban, és saját autóbuszukkal járnak ki a környező községek művelődési házaiba. Zrenjanin minden időben az események városa. A színház melletti Mala Galerijában Dragoslav Stojanovic festőművész kiállítását láthatják az érdeklődők. Különös képek. Húsz, huszonöt a falon: színes házikók egymás mellett és egymás felett. Házikók: pirosak, kékek, sárgák. Házikók: sárgák, kékek, pirosak. Kisebb házikók és nagyobb házikók. Nem tudom... Fali dekorációnak mindenesetre nagyon izgalmas. Nekem egy kék ház roppant tetszett. A gigantikus ipari, mezőgazdasági kombinát és más üzemek Az újvidéki Magyar Szó melléklete a Bánáti Híradó. Egyik főmunkatársa Hegyi József kollégánk, akiről riportom elején említettem, hogy az első zrenjanini polgár volt, akivel megismerkedtünk. Amikor megtudja, hogy az üzemek, gazdaságok, intézmények életét is szeretnénk bemutattatni, megnyugtat, hogy temérdek anyagot hoz, képeket is, mert mindenhová eljutni néháy nap alatt egyszerűen lehetetlen. Így is történt. Egész dossziét telitölt a sok újságkivágás, fényképfelvétel, és két jegyzetfüzetet a feljegyzéseim, melyek egy része a helyszínen, üzemekben, intézményekben készült, más részét pedig a segítőkész kolléga mondta el. Ö hozta az érdekes sztorit az első zrenjanini gyárról is. A történet 1807 nyarát idézi. Irtózatos tűzvész pusztított akkor Becskereken. A szikra valahol a sörgyár környékén pattant ki, s az egész központ teljesen leégett. Ebből az adatból arra lehet következtetni, hogy a sörgyár már ebben az időben fennállt és működött, valószínűleg ez volt az első ipari létesítmény a városban. Akkor a tűzvédelem bizonyára nem volt megszervezve, a gyár és a melléképületek pedig gyúlékony anyagból, fából, nádból, szalmából épültek. Más, kevésbé megbízható adatok szerint a gyár sokkal előbb létesült, valószínűleg a XVIII. század derekán. Ebben az időben ugyanis több német család települt le a városban, közöttük sok iparos. Ekkor jött Sebastian Kratzeisen sörgyártó mester is, ő 1745-ben nyitotta meg műhelyét. Sebastian mesternek nagyon jól mehetett a dolga, virágzott az üzlete, mert már 1746-ban beadvánnyal fordult a kovini vámhivatalhoz, hogy vámmentesen engedélyezzék neki az építőanyag behozatalát, amelyet a sörgyár építésére vásárolt. Amint elkészült az épület, Sebastian mester új, az akkori körülményekhez képest korszerű berendezést szerzett. Ez volt az a sörgyár, amelyben tűz ütött ki hatvan évvel később. Ennek az épületnek egyes részei még ma is állnak. A gyáros halála után a sörgyárra az állam tette rá a kezét, hogy mikor, arról nincs feljegyzés. Annyit azonban tudni, hogy az állam 1804-ben Leopold Mentzer vállalkozónak adta bérbe, aki Versecről jött Becskerekre. Mentzer Csehszlovákiából szerződtetett szakembereket, a többi között Majer Brummelt is, a kiváló sörgyártó szakembert, és megalapozta a becskereki sörgyár hagyományait. A XIX. század derekán a gyárat elárverezték, s ezután magánkézen volt. Előbb Zöldi Hugó volt a tulajdonosa, később Rózsa Ferenc, akitől Lazar Dundjerski vette meg 75 000 forintért. Rózsának azért kellett eladnia a sörgyárat, mert nem tudott lépést tartani az écskai nemesi sörüzemmel. Dundjerski azonban tíz évre kibérelte, de elhanyagolta és végül bezárta, a becskereki gyárat pedig teljesen újjáépíttette. Százéves a zrenjanini dohánygyár is, tehát a nem éppen fiatal üzemek közül való. A neve: „Duvanska Industrija". A centenáris díszülésre hivatalosak vagyunk. Tomislav Tadics igazgató beszél a gyár múltjáról, jelenéről, eredményeiről. 1870ben építették fel az első felvásárló állomást a városban, 1930-ban pedig megkezdték a kézi feldolgozást. Most mintegy 2200 termelő szerződött a gyárral és szállít be <277