Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - LÁTOGATÓBAN - Sass Ervin: A bánáti Zrenjanin. Riportúton Békéscsaba testvérvársában

LÁTOGATÓIBAN S ASS ERVIN : A BÁNÁTI ZRENJANIN. RIPORTÜTON BÉKÉSCSABA TESTVÉRVÁROSÁBAN Esteledik, amikor megérkezünk a Bánát fővárosába. Volt Nagybecskerek, Petrovgrád, most a jugoszláv népi hős, Zarko Zrenjanin nevét viseli. Hatvannyolcezren lakják és a városhoz tartozó községek lélekszáma megközelíti a 130 ezret. Hetven kilométerre vagyunk Belgrádtól, hatvannyolcra Újvidéktől, és ötvenhétre Nagvkikindától. A főtéren némi ügyeskedéssel sikerült parkírozó helyet találnunk a Fiatok, Zasztavák, Citroenek tömegében. Alighogy megállunk, fiatal fiúk futnak a kocsihoz és „ablaktisztítást tessék!" felkiáltással máris mossák a szélvédőt és mire kiszállunk, az első egy dinártól meg is szabadítanak bennünket. Az előzetes megbeszélés szerint kollégánk, Hegyi József az újvidéki rádió é? a Magyar Szó zrenjanini tudósítója volt az első zrenjanini polgár, akit megismertünk. Ettől a perctől gyorsan teltek az órák és a napok, zsúfolt programot állítottunk össze, hiszen mindenhová eljutni: ez volt a célunk. A testvérvárosok hasonlítanak egymásra Kitűnő lakosztály vár bennünket a Hotel Vojvodinában, majd még kitűnőbb vacsora és szíves vendéglátás. Előbb azonban sétálunk egyet, megcsodáljuk a Bega-híd karcsú ívét, a tízemeletes toronyházat, melynek legfelső traktusán 1 millió literes víztartály biztosítja a város vízellátását. A toronyháztól száz méterre a rádiótelefon hatalmas acél-felkiáltójele. Mondják, hogy ez a város legmagasabb pontja, 106 méter. Hatvan beszélgetést bonyolít le egyszerre, a zrenjanini kollégák azonban nem lelkesednek érte. „Elrontotta a városképet" — mondják. A Hotel Vojvodina mellett monarchia-korabeli épületet bontanak. Épül az új hotel. Lenyúlik majd egészen a Bega-partig. A város csodája lesz. De az is csoda már, ha végre bővül a szállodák szobaszáma. A nyári turista-szezonban van úgy, hogy 40 kilométerre kapnak szállást a vendégek. Az első benyomások még nem igazítják el az embert, egy azonban hamar kiderül: Zrenjanin hasonlít Békéscsabára, de azért amennyi a hasonlóság, annyi a különbség is. Hasonlók az utcák, a régi épületek hangulata, a város modernizálására való törekvés, az emberek közvetlensége és barátsága, segítőkészsége; más viszont a forgalom (a városban több mint 3 ezer magángépkocsi fut és vezetőik nincsenek hadilábon a sebességgel), hagyományosan nagyobb az ipara, és este 10 óra után már alig járnak az utcán, egy-két kerthelyiséget, éttermet kivéve csak a Begán kikötött öreg hajó az egyetlen éjszakai szórakozóhely. Nem teljes ez a kép, nem is lehet az, de ezek a sorok sem tanulmány-jelleggel íródnak, hangulatokat, benyomásokat kívánnak visszaadni a testvérvárosról. Azokat keressük legelőször, akik már nem is egyszer Békéscsaba vendégei voltak, vagy ezután készülnek meglátogatni. Így ismerkedünk meg Hartig Sándorral, a <275