Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Helmeczy László. Gyógynövények Békés megyében

családjába tartozik. Magjáért termesztik, mely glikosidákat, enzimeket, illóés zsíros olajat tartalmaz. Elsősorban mustárkrém készítésére használják, de főzete étvágyjavító és vizelethajtó hatású. Őrölve pedig reumás bántalmak esetén pépes borogatásra használható. Az édeskömény (Foeniculum vulgare). Az ernyősvirágúak (Úmbelliferae) családjába tartozó növény. Nevével először Pliniusnál találkozunk, szószerinti fordítása „szénácskát" jelent. Magjáért termesztik, mely erősen fűszeres, édeskés ízű, bordázott, hergeres alakú. Illó- és zsíros olajat tartalmaz. Sok gyógyszerkészítményhez felhasználják. Forrázatát használják köhögés ellen, görcsoldóként és étvágygerjesztőnek. Száj ápolószerek ízesítésére is felhasználják. Anizstermesztésben (Pimpinella anisum) is aktív Békés megye. Magnyerés céljából termesztik, mely jellemzően erős illatú, édeskés, fűszeres ízű, illóés zsíros olajat tartalmaz. A gyógyászatban a légutak tisztítására használják. * * * A megye gazdag vadontermő gyógynövényekben is. E növények összegyűjtésével rangos helyet biztosít magának a kereskedelmi forgalomban. A megyében gyűjtött gyógynövények számát és az utóbbi évek mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Évek Száraz drog Gyógynövények kg száma 1963 64 828 42 1964 86 228 47 1965 150 871 33 1966 63 478 38 1967 33 168 35 1968 42 968 32 1969 86 211 24 A táblázatból érzékelhető, hogy a terméseredmények ingadozásától eltekintve mutatkozik egy bizonyos csökkenő tendencia. Ez a tendencia több év távlatában országosan is megfigyelhető. Oka két fő tényezőre vezethető vissza: — az életszínvonal emelkedésével egyre kevesebb azoknak a száma, akik gyógynövények gyűjtögetésével foglalkoznak. A világpiaci pozícióink tartásának ugyanis a minőség mellett fontos tényezője az ár is. Ezek az árak pedig a gyűjtők részére szerény jövedelmet biztosítanak, kivéve néhány olyan magas jövedelmet biztosító cikket, mint a kamilla vagy a csipkebogyó, — a mezőgazdaság gépesítésével és kemizálásával arányosan csökken a gyógynövényt termő terület. Elég csak a vegyszeres gyomirtást megemlíteni annak érzékeltetésére, hogy milyen radikális szerekkel irtjuk a hasznos gyógynövényeket is. Érthető tehát a kultúrában termelt gyógynövények területi adatait tartalmazó táblázatból leolvasható gyorsütemű felfutás, mely részben a kieső, vadon termő gyógynövényéket igyekszik pótolni. A Gyógynövény Kutató Intézet 8 265