Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

BECSEI JÓZSEF: A FELSZABADULÁS UTÁNI GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA BÉKÉS MúGYE TELEPÜLÉSEIRE Országunk társadalmi struktúrájában a felszabadulás óta eltelt 25 év alatt olyan nagy és gyors ütemű átalakulások mentek végbe, amire történelmünkben még nem volt példa. Az itt következő sorokban nagy vonalakban ezen országos folyamatokra figyelve adunk áttekintést megyénk fejlődéséről, igyekszünk a speciális jelenségeket kiemelni, különösen azokat, amelyeknek területi vetületei vannak. Ezek hatása érvényesül a településekben is, s lényegesen befolyásolták a megye településhálózatának módosulását. A gazdasági és társadalmi struktúraváltozások országos jellemzőit az utóbbi években különböző helyeken már alaposan feldolgozták és publikálták is, sőt a párt IX. kongresszusán is behatóan foglalkoztak vele. Földrajzi vonatkozásban különösen alapos munka e témában Sárfalvi Béla könyve. Nincs azonban ez a folyamat kellően feldolgozva és értékelve az egyes megyékre és azok településhálózatára vonatkozóan. Mivel nagymennyiségű ember területi és gazdasági ágazatok közötti mozgásairól van szó, ezért fontos ennek ismerete az egyes gazdasági és igazgatási egységek számára is. Megyénkben ezen jelenségek a sajátos adottságok és a történelmi fejlődés következtében jellegzetes módosulást kaptak. Ezeket nagy vonalakban a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Békés megye jellegzetesen mezőgazdasági terület, mégpedig az ország azon területei közé tartozik, ahol a jó minőségű termőtalaj miatt a népességeltartó-képessége magasabb, mint az országos átlag; 2. földrajzi fekvése miatt periférikus terület, s ezen belül a megyeközpont excentrikusan helyezkedik el; 3. az iparosítás csak az utóbbi években gyorsult fel ezen a területen; 4. településhálózata jellegzetesen alföldi (mezőgazdasági), ami egyrészt azt jelenti, hogy nincs olyan nagyvárosa, amely a megyén túlnyúló hatáskörrel rendelkeznék; városai mezővárosok, s ebbe a csoportba sorolhatunk néhány jogilag nagyközségnek ítélt települést is; falvainak határa nagy, lélekszámuk magas, s minden zárt településhez tanyavilág csatlakozik; 5. végül — történelmileg nézve — a megye településállománya a fejlődés különböző stádiumában van. Kialakulásukban négy nagyobb periódus külö-