Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - Nagy Dezső: Az Áchim L. András-féle parasztmozgalom költészete
JEGYZETEK 1. Irodalom a történeti részhez: (időrendben): Fényes Samu: Az Áchim per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba. Tevan ny. (1911) 66. p. — Korda Miklós: Áchim András, a csabai parasztvezér. Bp. 1946. 14 p. — Áchim András, beszédei és cikkei. Válasz, 1947. p. 464—472. — Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. Körös Népe I. Békéscsaba, p. 162—187. — Tibori János: Az Achim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Bp. (1958) 112. p. — Horváth Zoltán: A magyar századforduló. Bp. 1961. (Áchimról: p. 375—76, 579, 582, 613. — Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. Bp. 1962. I. k. p. 420—431. — A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1966. 1. k. (Áchimról és Parasztpártjáról p. 64—66. — Magyarország története. Bp. 1967. II. k.) Áchim Andrásról és Parasztpártjáról p. 217, 223—24, 238. — Farkas József: Áchim András és Várkotiyi István kapcsolata. Békési Élet, 1968. 1. sz. — Király István: Áchim András és Ady Endre kapcsolata. Népszabadság, 1969. jan. 22. — Király István: Áchim parasztpártjának fő történeti problémái. Agrártörténeti szemle, 1969. 3—4. sz. — Tibori János: Az Áchim András-féle parasztmozgalom. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970. p. 215—244. 2. Igaz Eszme, 1903. dec. 1. sz. — Nigrinyi János verse „A mi eszménk" címmel, 4 strófa. — Nigrinyi számos verset, dalt közölt Áchim lapjaiban, amelyeknek segédszerkesztője volt. 3. U. ott: 1903. dec. 16. — Nigrinyi János verse „Friss szellő" címen. 4. U. ott: 1903. dec. 23. 5. Paraszt Újság 1908. máj. 24. 6. Igaz Eszme, 1904. jan. 20. (A csabai Általános Népegylet zászlóavatására írta Nigrinyi János). 7. U. ott: 1904. ápr. 27. Magyar Gyula szövege, 7 strófa. 8. U. ott: 1904. aug. 15. (4 strófa.) 9. Békésmegyei Híradó 1905. jan. 18. — Előbb Mezőfi Szabad Szó Naptár 1902, 1903. — Jog és kenyér dalban, szavalatokban. Bp. 1903. p. 37—8. Itt a refrén Mezőfi neve. 10. Szocializmus. Békéscsaba. 1905. szept. 3. 11. Paraszt Űjság 1906. ápr. 22. 12. U. onnan valók az összes bemutatott kortesdalok. 13. Elmondta: Rohány Mihály ny. ev. esperes. Idézi: Tibori. 1958. p. 39—40. 14. Békésmegyei Közlöny 1906. jan. 20. — Virágh Ferenc szíves közlése. 15. Paraszt Újság, lásd 11. sz. jegyzet. 16. U. ott, 1908. máj. 17. Vályi Géza verse. 17. Bodrogi Zsigmond eredeti verse és zenéje. — Lásd: Kerényi György: Népies dalok. Bp. 1965. p. 188 [a közölt dallam (225) jegyzet.]. Dallam variáns: Hoós János: Eredeti magyar daltár. 64 sz. dal. OSZK. Mus. pr. 12. 283 sz. Szövege Varga Gyula, zenéje Varga József. — Mungó — a Tisza-féle szabadelvű párthoz tartozók közismert gúnyneve volt. 18. A szöveg lelőhelye Paraszt Újság 1910. máj. 22. 19. Elmondta: Pusztai (Pollák) Gyula. szül. 1889. júl. 30. Idézi: Tibori, 1958. p. 65. 20. Forrongó Világ. Dalok gitárkísérettel. Szerk. Maróthy János és Szatmári Antal. Bp. 1966. Ifjúsági Lapkiadó, p. 58—59. — Áchim András címen, alcíme: magyar kubikosok dala. A szerkesztő ezt a jegyzetet illeszti hozzá: „Szatmári Antal ezt a dalt első ízben még gyermekkorában, 1910 körül (helyesen 1911 ND) hallotta nagyanyjától, aki a magyarkanizsai pap megsértése miatt a szegedi Csillagbörtönbe került. A dalt ott tanulta nagyanyja az Áchim-féle agrárszocialista mozgalomban részt vevő asszonyoktól. Másodízben 1922-ben hallotta a budapesti Teleki téren munkára váró tiszaháti kubikosoktól, akik családjukkal együtt százával ültek ott a bódék mögött. Ez alkalommal le is je"yczte a dalt. — A dallamnak a summások köréből is számos változata ismeretes. — Hanglemezfelvétel: Fáklyavivők, I. lemez. '.84
