Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben

sének kell tartani, de nem agrárszocialista pártnak, hanem olyan alföldi forradalmi parasztmozsalcmnak. amely fejlődésében az első világháború előtt a legmesszebb jutott el."

1

6 Áchim azonban az alföldi parasztmozgalom vezetése révén s nem utolsó sorban parlamenti szereplése útján rövidesen továbbment a tisztán paraszti prcbkmatikán, s az alföldi leszűkített kereteken. Különösen a koal'ció 1906 áprilisi hatalomra kerülésé után egyre világosabban ismerte fel, hogy az alföldi parasztság gazdasági-társadalmi és politikai felszabadítása lehetetlen az ország egész parasztsága s az adott osztályrenddel szemben álló valamennyi szocialista és demokratikus irányzat összefogása nélkül. Az 1906-cs nyári országgyűlési választásokon ismét képviselőnek választották Békéscsabán. 1903 júliusi képviselőházi beszédében már az egész ország feudális kötöttságeket viselő és szenvedő parasztnépének nyomorúságos helyzetét fogalmazta meg. Mindenekelőtt az embertelen, a hatóságok és csendőrök segítségével megkötött és végrehajtott aratási szerződések ellen emelte fel a szavát. Kimutatta, hog|y egy aratómunkás 42 napi aratási és betakarítási munkájáért 2 q búzát kap. ,,A hatóságoknak ez a jogtalan és csendőrökkel való igazságtalan eljárása, basáskodása, s az ilyetén szerződések kötése — mondotta többek között — ezek csinálják és fogják megcsinálni az arató-sztrájkokat,, de nem az izgatók. Nincs az éhes és korgó gycmornál nagyobb izgató".

1

7 Ezután az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmainak letörésére létrehozott lex Darányi, az ún. rabszolgatörvény eltörlését, s munkásvédő törvények megalkotását követelte: ,,A lex Darányinál fogva, mikor a munkás a* ilyen jogtalan szerződés ellen kikel, fellebbezési fóruma sincs, és . . . a szolgabírónak . . . joga van a munkásokat az uradalomtól kibérelt ócska istállóba, ócska magtárba rögtön börtönbe elzárni. Ezen a bajon csak úgy lehet segíteni, ha humánus munkás-törvényeket alkotunk, úgy a gazdák, mint a munkások részére, mert a lex Darányi csakis a nagybirtokosok érdekét védi, de a munkásokét nem."

1

8 Ezután a valamelyest földterülettel rendelkező parasztok érdekeinek hatékonyabb védelmét, s ezzel kapcsolatosan a földbirtok eloszlás hatalmas aránytalanságait fogalmazta meg: „Nagy baj az is, hogy a földéhség rettenetesen nagy az Alföldön és egész Magyarországon. Egyes kezekben száz és százezer holdak vannak összpontosítva, míg a kisgazdák 4—5 és 10 hcldon tengődnek, s el vanr.ak adósodva annyira, hogy nemcsak az adót, hanem a kamatot sem bír'ák fizetni. Tanújele ennek az, hogy évenként sokezer kisgazdát dobszóval elárvereznek."

1

9 Ebben a beszédében fejtette ki a legtisztábban a képviselőségről vallott s politikai tetteivel gazdagon igazolt felfogását. A magyar uralkodó osztályok 1867 után kialakult „képviselői" gyakorlatával a 48—4^-es forradalom példájának népképviselői rangját állította szembe. Büszkén népképviselőnek vallotta magát. ,,Én tudom — mondotta — hegy ellenszevvel találkozik felszólalásom itt e házban, azonban én, amikor képviselővé lettem választva nem a tisztelt ház részére, hanem a nép részére és részéről lettem megválasztva, én annak tett ígéreteimet teljesítem."

20 Ennek megfelelően nyújtotta be a magyarországi parlamentarizmus történetében elsőként a földosztásra vonatkozó határozati javaslatát: „Tekintve azt, hegy Magyarországnak 49 milliót meghaladó katasztrális hold földjéből több mint 17 millió hold kötött birtok és eredeti rendeltetéstől elvont papi<160