Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben

tette. Békéscsaba gondját-baját, a parasztság életkörülményeit jelző, gon­dosan összeállított statisztikai adatokat leplezgetés nélkül, önmagában is kegyetlen valóságában olvasta a magyar uralkodó osztályok fejére. De a képviselői tisztségnek nemcsak a parlamentben adott új értelmezést a szok­ványos felfogással és gyakorlattal szemben, hanem választó kerületében is. Mindazt, amiért a parlamentben szót emelt, választókerületében igyekezett megvalósítani. Mandátuma mindezen túlmenően arra is kötelezte, hogy mélyebben tanulmányozza az országos politikát, mindenek előtt a parla­mentet, amelynek tagjává vált, s az országgyűlési pártok összetételét, jelle­gét. Szemtől-szembe láthatta, hallhatta a hazafias mezben tetszelgő, lénye­gében azonban a nagybirtokos érdekeket védő győztes koalíciós vezéreket. Többen feltették már a kérdést: mivel magyarázható Áchim viszonylag gyors szembefordulása koalíciós partnereivel? 1905. október 10-i képviselő­házi felszólalásában még mindig velük együtt követelte, hogy ne vegyék tudomásul az országgyűlés elnapolását kimondó királyi kéziratot, ,,a ház maradjon együtt, folytassa tovább ülését". 1 0 Látszólag tehát, — már idézett — a koalíció vezetőihez intézett figyelmeztetése ellenére fenntartja velük a szövetséget. Amíg azonban a koalíció ún. vezérlőbizottságának tagjai — Andrássy, Apponyi, Bánffy, Kossuth Ferenc, Batthyány Tivadar — az or­szággyűlést pusztán hatalomra kerülésük érdekében kívánták működtetni, addig Áchim azért, ,,hogy jogokat és törvényeket alkossunk a Haza és a nép javára". 1 1 A feltett kérdésre adott választ ezért nem lehet valamilyen külső hatásra leszűkíteni és a szakítás időpontját sem lehet egyetlen időpontra korlátozni. Várkonyiék 1906 áprilisi inspirációja pl. legfeljebb segítette Achi­mot a már korábban érlelődő elhatározásában, a formális szakítás kimondá­sában. 1 2 A lényegi okok korábbra viszonyulnak, s korántsem szűkíthetők a magyarországi parasztmozgalmak immanens fejlődésére. 1 3 Ezért van nagy jelentősége ebben az összefüggésben is Achim már említett új jellegű man­dátum-felfogásának. Politikai tehetsége is nagyobb volt annál, hogy pusz­tán valamilyen hatással íehetne megmagyarázni életének ezt a döntő fordu­latát, ami rövidesen a magyarországi progresszió élvonalába emelte. Puri­tán életfelfogása, természetes esze, megalkuvást nem ismerő jelleme nagy­mértékben hozzásegítette a felismeréshez: nem mehet egy úton a koalíció­sokkal. Segítségére volt ebben választókerületének sajátos nemzetiségi hely­zete. A hatalomra vágyó koalíció vezérlőbizottsága ugyanis a parlamenten kívüli Fejérváry kormány kinevezése után indította meg az ún. nemzeti ellenállást. Különösképpen felerősödött ekkor szélsőséges nacionalizmusa, hegy azután 1906 áprilisától, amikor az uralkodó hozzájárulásával végülis kormányra került, nemzetiség ellenes politikája méginkább előtérbe kerül­hessen. Áchim 1905 májusában még kísérletet tett arra, hogy szlovák szár­mazását összebékítse a divatos hazafisággal. 1' 1 A későbbiek során azonban ilyesmivel már nem találkozunk. Achimot és békéscsabai szlovák anyanyelvű választóit természetesen érzé­kenyen érintette a koalíció fokozódó nemzetiségellenes nacionalista propa­gandája. Helyzetüknél fogva sem vállalhatták a tartós együttműködést a tulipán jelvényeket gyártó és viselő, az ország más nemzetiségű lakossá­gának fokozottabb gazdasági, politikai elnyomását valló koalícióval. A ve­gyes nemzetiségű békéscsabai választókerületnek tehát lényeges szerepe <158

Next

/
Thumbnails
Contents