Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

ségként települt, a mezőgazdasági fejlődésben jórészt az amerikai utas fejlődést képviselték a mai megyehatáron belül, mint ahogy maga a zárt település is, úgy tanyaviláguk is csak késve fejlődött ki. Nem volt központosító birtokosi hatalom sem, amely egyik vagy másik települést tette volna meg gazdasági és így igazgatási központtá is. A megye egyéb területein hézagkitöltő szerep jut ezeknek a településeknek. Ennek a 26 településnek a területe 231 351 ha, azaz a megye területének 41%-a, lakosságának pedig 39%-a él ezekben a községekben. Közülük több volt igazgatási központ, járási székhely ma már csak egy van közöttük. Számosban közülük van középiskola, szakosított üzletek stb. Tcbb-kevesebb területen központi szerepük van. Mivel a negyedik csoportba mindössze egy település tartozik, ezért azzal külön nem foglalkozom, hanem besoroljuk a 3. közepesen fejlett települések sorába. Ebbe a csoportba tartozik a 73 településből (a felmérés óta 2 megszűnt) 40. Ezek jellegét az határozza meg, hogy milyen kapcsolataik vannak a környező iparosodó városokkal. Ezen az alapon megkülönböztethetünk tiszta profilú mezőgazdasági, egyéb jellegű mezőgazdasági és vegyes jellegű községeket. Ezek területi és szám szerinti megoszlásáról reális képet csík akkor kaphatunk majd. ha az 1970. évi népszámlálás adatai rendelkezésünkre állanak. mert az 1960. évi állapotok lényegesen módosultak, s ma már a települések lényegesen más jellegűek, mint 1960-ban voltak. Mindenesetre ezen kategórián belül olyan szélsőségek találhatók, mint pl. Kardoskút olajbányász község, Mezőmegyer lakótelepülés, Csárdaszállás tanyai településű községek, hogy csak néhány kirívó szélsőséget említsünk. Az olajbányászat egész Dél-Békés megye foglalkozási viszonyait lényegesen megváltoz'atta. Ennek kihatásai érezhetők az itteni települések egész életében és külső képében is. Társadalmi és gazdasági életünk az elmúlt évtizedekben olyan gyökeres átalakuláson ment végbe, amihez hasonlóról azelőtt nem tudunk, s ez lényegesen módosította -— mint már említettem — településeink funkcionális jellegét, hálózati szerepét, de egész arculatát, térbeli megjelenésüket is. A régi értelemben vett mezővárosok belső összetétele megváltozott, akár a foglalkozási struktúrát, akár a külső, morfológiai képet nézzük. Ezt jól reprezentálják a foglalkozási adatok változásai is. Amíg pl. 1930-ban Békéscsaba belterületi keresőiből az őstermelő keresők 27,7%-ot tettek ki, addig ez 1960-ban már csak 12,5% volt. Gyulán is 23,2%-ról 17,9%-ra, Békésen 56%-ról 37%-ra, de Mezőberényben is 60%-ról 44%-ra csökkent a mezőgazdasági keresők aránya. Ez a változás Békéscsaba és Gyula esetében egy már korábbi nem mezőgazdasági fejlődés további folytatását jelentette, amíg Orosháza, Békés vagy Mezőberény stb. esetében egy új fejlődési irány kibontakozását láthatjuk benne. A települések külső képükben is követik a belső, funkcionális változásokat, ha kissé megkésve is. De érvényesülnek mindazon technikai, építészeti újdonságok is, melyeket korunk termelő erői teremtettek meg. Ennek megfelelően felbomlik, részben spontánul, részben pedig a tudatos előre tervezett városrendezési tevékenység eredményeként a régi mezővárosi morfológiai tagolódás és városképi megjelenés. Ezt a folyamatot pedig két aspektusból 14