Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

rendelkezések és a Tanács határozata értelmében mentesítve lettek." A Tanács 1945. április 30-án a Megyei Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottságnak küldött jelentésében Békés megyében már kb. 10 000 kh-ra teszi azoknak az ingatlanoknak a területét, melyek a rendelet szerint feloszthatók nem voltak. Még egy adat a Megyei Földhivatal vezetője egyik jelentéséből: A megye 32 községéből 31-et érintett a földreform. „Az ingatlanok igénybevétele majdnem kivétel nélkül minden községben az 1945. évi VI. törvényben megállapított kereteken túl történt." Az év végéig 24 község terjesztette fel a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz felhasználási tervét, ebből a Tanács 9-et hagyott jóvá, 5 községét megváltoztatta. A megye községeinek negyedrészében a a reform végrehajtása a „túlkapások" miatt megakadt. Néhány az érdekesebb okok közül: Békéscsabán a befejezést az akadályozta, hogy a Földigénylő Bizottság a Megyei és az Országos Földbirtokrendező Tanács határozatait figyelmen kívül hagyta. Ezért az Országos Földbirtokrendező Tanács feloszlatta a Földigénylő Bizottságot és új bizottság alakítását rendelte el. Ám a juttatottak, akik a feloszlatott bizottság mellett tüntettek (ezres tömegben vonultak át Gyulára a Tanácsnak a törvényszéki épületben levő irodahelyiségéhez) nem vették tudomásul a feloszlató határozatot. A Megyei Tanácsnak nem sikerült új bizottságot alakítania. A tüntető felvonulás után 2100 aláíró igényjogosult tiltakozott beadványban az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál az érdeküket sértő intézkedés ellen. Endrőd sem tagadta meg forradalmi múltját. Itt a községi Földigénylő Bizottság 60 százalékkal több ingatlant osztott ki, mint amennyi a Megyei Földbirtokrendező Tanács határozata alapján kiosztható lett volna. Emellett ismételten nagy mértékben megváltoztatta az eredeti kiosztást. Ez történt Csorvás, Körösladány, Öcsöd, Tótkomlós községekben is, ahol ismételten változtattak a kiosztáson. A jelentések szerint: „A változtatásokat azért kényszerült a bizottság megejteni, mert jogosult földigénylők nagy számban későn jelentkeztek." Ezt a tényt alátámasztja a Megyei Földbirtokrendező Tanács egy korábbi jelentése is, amelyben megállapítja, hogy az érdekeltek jelentős része tavasszal nem igényelt földet, csak utóbb nyáron és ősszel jelentkezett, s tették vitássá a hazatért hadifoglyokkal együtt a földreform eredményét. Még egy jellemző adat a megyebeli tömegtüntetésekről: Ez Csorváson 1946. február 11-én történt. Erről a Nemzeti Bizottság elnöke így számol be: Az Országos Földbirtokrendező Tanács 100 holdat visszaítélt Reck Géza volt kormányfőtanácsosnak, akinek birtokát a Földigénylő Bizottság elkobzásra javasolta és indítványát 17 jegyzőkönyvezett tanúvallomással támasztotta alá. Február 11-én a Megyei Földbirtokrendező Tanács képviselői megjelentek Csorváson, hogy visszaadják Reck Gézának a már kiosztott földet. „Az összes földigénylő tudott erről és felvonultak, hogy felvonulásukkal tiltakozzanak a föld visszadása ellen. Ugyanis azt látták, hogyha ezt a földet visszaveszik, akkor egymás után vissza fogják venni a töijoi földeket is." A felvonult tömeg képviselője ismertette a megyei kiküldöttekkel a 17 jegyzőkönyv tartalmát és a tömeg is tanúsította Reck Géza népellenességét. Ezután a tömeg Reck Géza jelenlévő ügyvédjét megverte. Majd a tömeg tudomást szerezvén, hogy a földbirtokos, kinek a lakásán van, odavonult. Ott megtalálták Reck Gézát, aki nyomban lemondott a földről. Ezután a FÉKOSZ helyiségében írást készítettek a lemondásról, azt felolvasták a tömeg előtt, mire az békésen elvonult. Jellemzőek azok az adatok, melyek a földigénylők egymás közötti éles küzdelmét tükrözik. Gyakori a szomszédos községek közötti ellentét. Békés megyében kevés a föld — sok az igénylő, ez szüli ezeket az ellentéteket. Feszültség keletkezik a nincstelenek és törpebirtokosok között is. A Megyei Földbirtokrendező Tanács már 1945. március 28án így rendelkezik. „Utasítom a vármegye összes földigénylő bizottságát, hogy a földreform igényjogosultjai közé a rendeletnek megfelelően a törpebirtokosokat is vegyék fel." A szomszédos helységek közötti ellentétre a könyv Gyula város igényét hozza fel. A gyulaiak „történelmi jogon" vi<134