Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

MARIK DENES : DONATH FERENC: DEMOKRATIKUS FÖLDREFORM MAGYARORSZÁGON 1945—1947. Donáth Ferenc alapvető agrártörténeti monográfiáját nem célunk részletesen elemezni. Mindössze azokat az adatokat, összefüggéseket kívánjuk belőle kiemelni, amelyek Békés megyei vonatkozásúak. Ezek viszont — és éppen a szerző leglényegesebb mondanivalóinál — olyan sűrűn fordulnak elő, olyan gyakori a Gyulai Állami Levéltár okirataira való hivatkozás, hogy a műnek felbecsülhetetlen megyei helytörténeti jelentősége is van. Az egész műből kiemelt részleteknél a szerző okfejtését, gyakran stílusbeli sajátosságait is híven kívánjuk visszaadni, ezért gyakorta őt idézzük ott is, ahol az egyes mondatokat — könnyebb olvashatóság kedvéért — nem tesszük idézőjelbe. A sokoldalúan feldolgozott, igen bőséges adattömegből már az első fejezetben azt a gondolatmenetet fejti ki Donáth Ferenc, hogy a felszabadulást követően a földreform a falusi szegénység két nagy mozgalmának a története. Ennek egyik iránya: küzdelem a földbirtokosokkal a földek elosztásáért, illetve a kiosztott földek megtartásáért. A másik iránya: az igénylők egymás közötti vitája a föld mikénti elosztásán, illetve újraelosztásán. A földreform megvalósulásának ideje Donáth szerint a közvetlen demokrácia időszaka, jellemzője az első októberi napoktól kibontakozó népmozgalom, a népi szervek spontán alakulása. Ez a népmozgalom a forradalmi, demokratikus hagyományú országrészeken indul meg: „A mozgalom szíve a Viharsarok megyéiben lüktet." E népmozgalomnak két szakasza van. Az első szakaszt a másodiktól elválasztó határvonal az új központi hatalom megjelenése. Időben: 1944. december 21. Az első szakasz jellegzetes vonásai Donáth szerint: 1. ahol tehetik, az elnyomott néposztályok birtokba veszik a hatalmi funkciókat, 2. létrehozzák saját, különböző elnevezésű hatalmi szerveiket, 3. hatalmuk forrásának a nép bizalmát tekintik, 4. a régi igazgatási szerveket maguk alá rendelik, 5. hatáskörük kiterjed a közösséget érintő mindenféle ügyek intézésére. A második szakaszban megváltozik a népi szervek jellege. A Nemzeti Bizottságokban már keveredik a koalíciós és a népi jelleg. „Itt is felismerhető azonban a dolgozóknak az a törekvése, hogy közvetlenül részt vegyenek a hatalom gyakorlásában; olyan szerveket hozzanak létre, vagy a meglevőket olyanokká alakítsák, amelyek megbízásukat közvetlenül a néptől származtatják, felelősséget közvetlenül a néppel szemben éreznek s amelyek maguk-alá rendelik, ellenőrzik, irányítják az igazgatás hivatásos szerveit." Erre vonatkozóan a legjellemzőbb példákat a szerző Békés megyéből veszi. így Gyomán a közügyek intézését 3 tagú direktórium vette át, amely a község régi elöljáróit leváltotta. Békés vármegye „közigazgatási főnöke,, dr. Csige Varga Antal, .1944. november 3-án kelt körendeletében megkísérli ugyan, hogy változtasson ezen a helyzeten. „Hitelt érdemlő és irányadónak tekintendő forrásokból" nyert értesüléseire hivatkozva közli a 9* 131