Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

nagyobb mértékben a kcrnyék népességét is ellátják. Idetartozik Szeghalom, Békés, Gyoma és természetesen, hogy ha a vizsgálat a városokra is kiterjedt volna, azok is ebbe a csoportba kerülnének, s ekkor, a központi jellegű települések száma hétre emelkednék. Ezen hét település alkotja a megye településhálózatának csomópontjait. Területi megoszlásuk rendkívül jellegzetes. A megyeközpont, s így egyben a hálózat első számú csomópontja kissé excentrikusan a megye keleti részére települt. Tőle tovább keletre Gyula és északra Békés nagyjából azonos távolságra (12—16 km) fekszenek, amelyek szintén a központi jellegű települések közé tartoznak. A történelem során e két település is volt már évszázadokon keresztül a megye központja. Most a két volt megyeközpont és a jelenlegi, egymást kiegészítve alkotnak a megye középpontjában egy hármas központot. Ennek a hármas hálózati központnak a vizsgálata külön kutatást igényel. Ennek során fel kell tárni a közöttük kialakult munkamegosztást, mert ennek ismeretében biztosabban lehetne meghatározni a fejlesztés irányait és területeit. Békést is és Gyulát is kitűnő közlekedési kapcsolatok kötik össze Békéscsabával. Békéscsaba vasúton jó kapcsolatokkal rendelkezik ÉNy, DNy, D és K felé, közúti kapcsolatai É—ENy — DNy felé jók. Lazák közlekedési kapcsolatai a régebben Bihar, Arad és Csanád megyékhez tartozott területek felé. Ez már csak azért is problémát jelent, mert ezekről a területekről hiányoznak a városias települések is. A központi jellegű települések közül a további négy, mintegy félkört alkotva, nagyjából egymástól is és a megyeközponttól is azonos távolságokra helyezkedik el a megye északi és nyugati szélén. Városi központ nélkül marad így a már említett déli-délkeleti és az északkeleti-keleti megyeterület. Azt meg kell azonban jegyeznünk, hogy Gyoma azáltal, hogy elvesztette a járási székhelyet, jelentősen visszaesett, sokat vesztett központi funkcióiból. Ezen központi funkciójú települések a megye területének (566 856 ha) kereken 23%-át (129 280 ha) foglalják magukba. A megye lakóiból ezekben él 172 000, azaz a népesség 39%-a. Ide koncentrálódik az ipari temelés, az igazgatási, a kulturális tevékenység, de itt találjuk a kommunális ellátottság legmagasabb szintjét is a megyén belül. Amint azonban a foglalkozási szerkezet alapján is azt állapíthattuk meg megyénkről általában, hogy az urbanizálódás elmaradott e területen, ugyanezt mondhatjuk akkor is, ha a kommunális ellátottsági szintet vetjük össze más területekkel. Az említett központok közül egy nem igazgatási központ, viszont rajtuk kívül csak Mezőkovácsháza rendelkezik ilyennel. Általában valóban elmondhatjuk r-Muk, hogy egy kisebb vagy nagyobb környék központjai. A települések 2. csoportját az erősen fejlett települések alkotják; összesen 26. Térbeli elrendeződésük bizonyos mértékig következik a városias települések elhelyezkedési rendjéből. Azokon a területeken ugyanis, amelyek szűkölködnek városi településekben, nagy számmal találunk erősen fejlett települést. így a megye déli részén találunk a 26-ból 13-at. Mindaz, ami pl. Békés vagy Szarvas vagy Orosháza esetében egy településbe centralizálódott, itt számos település (község) között széjjelszóródott, s egymás hatását lerontva, mindegyik közepes fejlettségre tudott felvergődni, ezek a mezővárosi fejlődésnek is csupán az alsó szintjéig értek el. Ez a fejlődés természetesnek tűnik, ha tudjuk azt, hogy ezen települések nagyobb része önálló dohánykertész köz12