Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

A megye mezőgazdasági jellegének természetes következménye, hogy az ipari munkásság mozgalmairól csak később és gyéren vannak adataink. Az első ipari sztrájkról, az 1902. évi megmozdulásokról szóló közlemény az egyetlen, mely e tárgykörből meríthetett. A századeleji politikai történelemnek ugyancsak sajátos, tájunkbeli eseménye volt Nagy György köztársasági mozgalma: ennek békési kisugárzása is itt olvasható. Érdekes, hogy az első világháború kiesett az érdeklődés köréből, de természetes, hogy a háború vége, az Októberi Forradalom hatása a megyében, majd a két magyar forradalom, bőségesen tükröződik e hasábokon. A már említett önálló köteten kívül ide is jutott erről szóló írás, és egyik sem fölösleges. A KMP megalakulása a megyében, az események Csabán, az uradalmi cselédek hnrca a kollektív szerződésért, a kelet-csanádi iskolaügy ebben a forradalmas időszakban, a forradalmi törvényszékek működése, a helyi sajtó ekkor, a gyulai vár múzeummá alakításának szintén e napokban fölvetődött terve, egy csabai bankfiók irataiban tükröződő forradalmi viszonyok — mind-mind hasznos adalék az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság itteni, sőt országos történetéhez. A Horthy-korszak munkásmozgalma is viszonylag kevéssé volt kutatott az elmúlt években: nyilván a félévszázados, majd a negyedszázados évfordulók vonták el tőle a figyelmet. De azért a kommunista szervezkedésre lecsapó 1937. évi letartóztatás, a baloldali erőknek az 1941—42. években kifejtett antifasiszta harca, majd a Békepárt itteni tevékenysége és az 1944. évi vésztői földműveskongresszus értékes közleményekben került napvilágra. A fölszabadulás évfordulója mégint gazdag termést hozott. A megye fölszabadulása nemcsak alapos forrásföltáró tanulmányt eredményezett, hanem újjáélesztette az első számokban még eleven, azután hamvába holt vitarovatot is. Külön is olvasunk Orosháza és Doboz fölszabadulásáról, a battonyai járás mezőgazdaságának 1945. évi helyzetéről, a földreformról, és nagyon értékes, valószínűleg országosan is ritka közlemény szól a rendfenntartó erők fölszabadulás utáni tevékenységéről, vagyis voltaképpen a demokratikus rendőrség megalakulásának helyi történetéről. Utána az 1945. évi választások adatokban ugyancsak gazdag elemzése folytatja a fölszabadulást követő negyedszázad kutatását. Ilyen még az Orosháza mezőgazdaságának a fölszabadulás óta megtett útját fölvázoló tanulmány is. Társadalomtörténeti értékű dolgozatok is akadtak: ilyen Csorvásnak a 19. sz. végi képe, s ilyen az a maga nemében páratlan dokumentum, mely egy szlovák földmunkás kereseti naplóját közli 1928-tól a fölszabadulásig, mégpedig, igen természetesen, a följegyző anyanyelvén és magyarul is. A Békési Élet ismertette néhány önálló üzemtörténeti kiadványon kívül magában a folyóiratban is született pár értékes gyártörténeti, intézménytörténeti közlemény. A megye első vasútjárói, Csaba villamosításáról, a mezőhegyesi cukorgyárról, az orosházi üveggyárról (erről kétszer is), a csabai forgácsoló szerszámgyárról, a helyi élelmiszeriparról, a gyulai harisnyagyárról, képkeretléc-gyárról, az orosházi állami gazdaságról, az orosházi vas-műanyag ktsz-ről olvashattunk. Ezek jórészt már átvezetnek napjaink életébe. A Békési Élet abban is példamutató, hogy nem helytörténeti, hanem helyismereti kiadvány: történeti érdeklődése nem reked meg a múltban, hanem máig jut el, s fölmutatja a múlt értékes hagyo~ mányai mellett a jelen érdemes eredményeit is. j 1 Ebben a körben azután ismét kifogyhatatlan bőséggel születtek írások. | 2 i Természetes, hogy a táj nemrég napfényre került kincsei, energia-hordozói, a kőolaj és a földgáz, már eddig is három terjedelmes közlemény elemzéseinek tárgyai voltak. De képet kapunk a csabai konzervgyár munkájáról, az ultraibolya-sugarakkal végzett tartósításról, a szövetkezeti szocialista brigádok életéről, a szarvasi öntözési és rizstermesztési kutatóintézet tevékenységéről, külön is a rizstermelésről, a legelőgazdálkodásról, a belvízrendezésről, a szarvasmarhák gümőkórmentesítéséről, a Gyulaváriban, Dobozon bevált, jövedelmező művelési ágakról, az újkígyósi Aranykalász szövetkezet <116