Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

mezőgazdasági jellegével, míg a mezőkovácsházi „erősen" mezőgazdasági jellegével tűnik ki. Az egyes közigazgatási területek jellegének megítélését reálisabbá tehetjük azzal, hogy a járások átlagértékeit a városok és mezővárosok adatai né^ül szerepeltetjük. így az egyes járások értékei lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz. Az adatok a következőképpen alakulnak: a mezőgazdasági népesség aránya a békési járásban Békés nélkül 65,7%, a sarkadiban 73,9%, a szarvasiban 72,8, a szeghalmiban 69,8% volt 1960-ban. A többi járásnál a nagyobb települések — városok — értékeit már az előző táblázatokban (6. és 7.) sem szerepeltettem, illetve a nagyobb települések értékeinek levonása lényeges módosulást nem eredményez^ Az adatokból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a megye egyes területei között az szerint tehetünk különbségei, hogy az illető területen hány és mekkora mezőváros található, úgy is mondhatnám, minél nagyobb a különbség a települések lélekszámának szélső értékei között, annál inkább különböznek egymástól az egyes területek. A különbség oka elsősorban nem a lélekszámnagyság, ez csupán jelzi e különbségeket. így pl. a mezőkovácsházi járásban nagyobb központ nem alakult ki, ezért e terület települései sokkal egyöntetűbbek, mint pl. a szarvasi vagy békési járásoké, ahol ilyen központok létrejöttek. A mezőkovácsházi járásban a funkciók szétszóródását, megosztódáfát tapasztalhatjuk, ami miatt az egyes falvak fejlettebbek, mint más járásokban, viszont a városodás területén a legelmaradottabb. Ha a települések között további differenciálást kívánunk végezni, akkor bizony az általános országos sémákkal vajmi keveset tudunk elmondani róluk. A nagyobb települések kivételével — 15 települést soroltam ide — csupán a foglalkozási struktúra szerint differenciálást elég nehezen lehet tenni, ez mellé egyéb sajátságokat is figyelembe kell vennünk. Erre vonatkozóan igen hasznos összeállítást készített a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága 1968-ban ,,Adatok Békés megye községeiről" címmel. Ez utal a; egyes települések helyére a megye településhálózatán belül, komplex mutatók alapján rangsort állít fel a megye települései között. Az így elfoglalt sorrend alapján kiszámítottam az egyes járások átlagadatait, amely szerint azután a járásokat lehet sorrendbe állítani. Ezek sorrendje pedig az alábbi: szarvasi, orosházi, szeghalmi, gyulai, mezőkovácsházi, békési. (A számítás az alábbiak szerint történt: a 153. oldalon „A községek helye a megyei rangsorban a komplex mutatók értéke szerint" oszlopban járásonként fel vannak tüntetve az egyes falvak értékei. Ezeket összeadtam és elosztottam a járás településeinek számával. Igv egy átlagértéket kaptam a járásra, melyeket azután sorrendbe állítottam. Minél nagyobb volt az érték, a járás a rangsorban annál hátrább került.) A községek sorrendjét járásonként a mellékelt ábra szemlélteti. Az említett kiadvány csak a megye községeit veszi vizsgálat alá. Csoportosítja a települ'ssket funkciójuk és ellátottságuk alapján. A községeken belül funkciójuk (jellegük) szerint több típust különböztet meg, melyeket mi is elfogadhatunk vizsgálati keretül. így az 1. a központi jellegű vagy másszóval „városias" községek csoportja. Ezek közé tartoznak azok, amelyek területén működő magasabb szintű intézmények a község lakosságán kívül kisebb, vagy 10