Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Eligazodás

Kondoroson Mladonyiczki Györggyel beszéltem. Beszélgetnek a mozgalomról, de tovább még nem jutottak. Szarvason Demeter Györgyék már komolyabban szerveződnek. Mezőtúron a piactéren több kubikossal találkoztam. Herbaj István, Csepesz, Magola az Újvároson már próbálkoznak a szervezéssel. Kubikos társaimtól elköszönve megkerestem Elek nagybátyámat. A kocsijánál szakállas, idősebb ember, szőrös Hunya József, akit Endrődön istent tag-dó előnévvel emlegettek. Szerencsétlen házassága folytán az endrődi birtoka felét családjának hagyta, másik felét eladta és a mezőtúri határban vett földet és költözött oda második családjával. Jó hatással volt rám a találkozás. Amikor tanyájához értünk, hívott, menjek be... Meglepett könyvgyűjteménye. Ajánlotta: válogassak. Látva meglepődésem, mosolyogva kérdezte: — Milyen könyveket szeretsz olvasni? — Minden kezembe kerülőt olvasok. — A vallásellenes tudomány nem háborgat? — Régen túl vagyok a mese világán. — Akkor ezeket vidd el — és rakta a szekrényből az asztalra: Mózes-e vagy Darwin, Erő és anyag. Népszerű csillagászat, Társadalmi forradalom, MarxEngels válogatott művei... Bámultam a részemre teljesen ismeretlen könyveket — Ha majd elolvasod ezeket, jössz és viszel. Ilyen könyveket kell ma tanulmányozni. Forradalmi korszakban élünk. Nevelni kell magunkat és embertársainkat. Ki kell vergődni az embernek az istenhit mesterségesen terjesztett homályából a valóság napfényére. Oda jutni pedig a lejobb vezető, öcsém, ez a könyv — mutatott a Marx-Engels válogatott műveire. — Lenin is ezektől tanulva lett forradalmár. Na. ha eljössz, erről majd beszélgetünk. Könyvekkel tele szőrtarisznyámmal elindultam hazafelé. * * # Márciusra hatvanan lettünk. Kubikos társaim követelték: mire megkezdődnek a tavaszi munkák, legyen meg a szervezet is. Március közepe táján lejött Szeder Ferenc. Vele megbeszéltük az alakulás napját, az addigi tennivalót. A helyiségszerzéssel nem volt fennakadás. A Hazug utca és a Kondorosi útsarkon levő korcsma tulajdonosa már előbb engedte összejövetelünket. Remélve, talán fellendül az italfogyasztás. Az ország belső helyzete még nem tisztult le teljesen. Minket azonban nem nyugtalanított az a hír sem, hogy Károly király és Horthy farkasszemet néz. örömet nekem nem a Népszava, hanem Tímár suszter barátom hozott Pestről élőszóval: — Siessetek, barátom, a szervezet megalakításával — magyarázta nagy örömmel Timár — él a kommunista párt! Pesten kezemben is volt a röplap, amit kiadott. Vannak hírek, Németországban is működnek a kommunisták. Nem lehet tudni, ha nálunk összeverekedne a katolikus meg a református arisztokrata meg a burzsoá úi társaság, alkalom lehet közéjük ütni, hogy belegebedjenek. Pesten a szervezett munkások jórésze, erre várunk pajtás. Fel a fejjel!! De erről nyíltan még nem beszélünk ... Tagadhatatlan, az ilyen hírek, különösen ha Timár barátom hozta, felvidítottak. Másoknak nem mondtam. Örültem, hogy mint nőtlen, független vagyok a családi gondoktól. Minden szabad időmet a mozgalom szervezésére, a nyomor okainak megismerésére fordíthatom és ami már nélkülözhetetlenné vált, a könyvek olvasására. Örültem, hogy szervezetünk a megalakulásig jutott. Az alakuló gyűlésről a Földmívesek Lapja 1921. április 23-án közli: „Az endrődi földmunkások április 7-én kitűnően sikerült gyűlést tartottak, amelyen kimondták a szervezkedés szükségességét és megalakították szövetségünk helyi csoportját..." A szükséges formaságok után következett: „Takács József a szövetség központi titkára, ismerteti a szövetség célját és az alapszabályokat... a taggyűlés egyhangú határozattal kimondja az Endrőd-öregszőlői helyi csoport megalakulását. <106