Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

adott, és nem tagadom, ő is a kérdés felé terelte figyelmemet, amiért itt is hálás köszönetet mondok. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a vár történetével kívánok foglalkozni — bár az sem volna érdektelen és részben el sem kerülhető — de erre nézve a monográfiák, ha nem is mindig egyértelműen, tájékozódást adnak. Felvetődik itt az a kérdés, hogy Haan Lajos és Karácsonyi János a vár helyének meghatározásánál vagy csak említésénél

4 miért nem hivatkoznak a valóban kis számú előttük járó közleményeinek vonatkozó helyére, holott bizonyosan ismerték valamennyit. Az engem is útbaigazító Petik Ambrus'

1 kéziratának egy példánya Haan Lajos könyvtárából került a Békés megyei Könyvtárba. Ezt a példányt — és a Széchenyi Könyvtárban levőt — ismerte Karácsonyi János is.

6 Hasonlóképp ismerhették mindketten Skolka Andrásnak a Zeitschrift von und für Ungarn c. folyóiratban megjelent megyei vonatkozású közleményeit is. Haan címét is említi,

7 Karácsonyt

s csak a másik két megyebeli helységről szólót. Nem hisszük, hogy Haan Lajos könyvtárából hiányoztak volna Fényes Elek'

1 és Palugyai Imre

i

0 — akkoriban közkézen forgó — munkái; de ids vonatkozó részüket éppenúgy nem használta fel, mint Karácsonyi, aki pedig — igaz, hogy más témakörben — mindkettőjüket idézi." Hogy Palugyai adatait Fényestől vette, ha hivatkozás nélkül is, az aligha tagadható; Skolkának

[

2 — még látni fogjuk — talán már jó térkép is állhatott rendelkezésére, egyedül Petik Ambrus volt saját magára utalva. Az első részletesebb térkép ugyanis egy esztendővel később jelent meg, mint ahogy c kéziratát — amit egyébként a gyulai katolikus iskolában tanttett is — befejezte.

1

3 Fényestől és Palugyaitól vette a vár elpusztítására vonatkozó adatát (1595) Mogyoróssy János,

1'' rájuk hivatkozás nélkül. Keletkezéséről így ír: „Ki építette itt a várat és mikor? homály fedi; annyi azonban bizonyos: hogy a' hon — szent István királyunk általi felosztása és rendezésekor már itt várnak állnia, vagy csakhamar az idő körül alakulnia kellett, mivel nevét a megye máig is — Thurcczy László szerint — viseli . . ,"

1

5 Mogyoróssy munkáját ugyan mindketten"'

1 ismerték, de a vonatkozó részre sehol sem hivatkoznak, ami az előtte járók valószínűleg közelebbi forrásból merített adatainak figyelemen kívül hagyása után, valóban nem lephet meg. Mindezek ellenére nem merném állítani, hogy mindketten csak a maguk útján jártak. Haan Lajos elődeitől nem vette át azt a megállapítást, hogy a két Körös összefolyása után egyik kanyarulattan (tekerületben) feküdt a vár. Csak a Körösök összefolyásáról beszél. Szerinte „ma már nyoma sincs, de a helyet, ahol valaha feküdt, a nép még most is kastélynak nevezi". Nem kétséges tehát, hogy földrajzi tévedése ellenére, ugyanott keresi, ahol említett elődei. Szerinte „a magyarok bejövetelekor még nem létezett, mert Béla király névtelen jegyzője nem említi . . ." Ellenben mikor István király az országot megyékre osztotta, „éppen e vártól kapta a nevét Békés vármegye". Ebből következteti, „hogy a vár a vezérek korában, s így a X. században épülhetett." Csak egy várról beszél. 6