Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Krupa András: Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen

A magyar népnek tehát régóta egyik legkedvesebb eledele. Számtalan formában fogyasztják: hússal vagy tésztával; önmagában: salátaként. Korábban borssal fűszerezve, majd a XVTII. századtól paprikával is.

4 A Csallóköz, a Mátyusföldje, a Vág mente nagyon régi mezőgazdasági területe a Kárpát-medencének: Közvetlenül a magyar államalapítás után ez a táj elég fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkezett. Neves szőlőterületek, gazdag gyümölcsösök, almáskertek tarkították már a XIII. században a földeket. Nagy szerepe volt a zöldségtermesztésnek is. melynek fő termőhelyeit az alsó Vág partjai mellett húzódó községek határai képezték. A XV. században ezen a vidéken is dívott a káposztatermesztés. Erről, többek között, egy tragikomikus történet kapcsán értesülhetünk: 1469-ben Thuróczy György özvegyét, Zerdahelyi Ilonát, miközben két cselédjével megtekintette a zerdahelyi határban levő káposztásföldjeit, rokonai megrohanták, és félholtra verték.

5 E zöldségtermesztő kultúrtái jelentősége különösen megnövekedett a török hódoltság után a közeli Bécs világvárossá, a nagyvárosi fogyasztópiac kialakulása következtében.

6 Ezt tanúsítja Fényes Elek

7 is. aki szintén a zöldségfélék elterjedéséről ad számot. Szerinte közülük legfontosabb a fejeskáposzta. . azért ennek termesztése közönségesen elteriedt. Leghíresebb káposzták teremnek Farkasdon. Negyeden, Vecsén. Sélyében. Hosszúfaluban. Tarnóczon. azaz a Vág melletti magyar helységekben, továbbá a vágújhelyi iárásban: Sztrázsán; egyébiránt a magyar káposzta keményebb, szebb, s ezért száza egy forinttal mindig drágább, mint a másutt termetté. Kerti veteménvekkel s zöldségekkel nem sokat bajlódik a nvitrai paraszt, kivévén Farkasd és Negyed magyar Vág melléki helységeket, mellyek fog- és vereshagymával, répával, petrezselem- s más zöldségekkel nagy kereskedést űznek." A Vág völgyének déli részén a múlt század végén is gazdag káposztatermőföldek voltak. Erről árulkodnak azok az adatok, amelyek meglepően magas bérletárakról szólnak. A káposztaföldek bérleti díja holdanként 150 Ft, míg a megyében az egyéb földek bérlet ára 30—40 Ft. Ugyanabban a járásban pedig alig haladja meg a 15 Ft-ot.

8 Fontos szerepe — a monarchiabeli üzleti kapcsolatokra épülve — Csehszlovákiában sem csökkent, hiszen számos ipari város, köztük Prága. Brünn és Pozsony szükségleteit kellett kielégítenie.

9 A negyediek hazánkba áttelepedve, noha a magyarországi káposztatermesztő tájak egyikének a területére kerültek (Körösök—Tisza—Maros szöge

1

0), az új körülményeken kívül olyan talajú földeket kaptak, amelyek csak öntözéssel hoznak káposztatermést. Az áttelepülést követő években, a termelőszövetkezetek létrejötte előtt nem volt öntözővizük. Ennek ellenére két-három évig. sőt egyesek tovább is. kísérleteztek a negyedi külterjes módon való káposztatermesztéssel, de látván a nyári forróságot és szárazságot nem bíró, termést nem vagy alig hozó, kiszáradó satnya növények szomorú képét, felhagytak vele. Egyébként is ez az időszak nem kedvezett a nagyobb tömegű káposzta értékesítésének. Mind a két község termelőszövetkezetében később kisebb nagyüzemi kertészeti egység is működött, melynek termelési módja korszerűbb volt. Ma csupán házikertekben termesztenek né62