Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

zött elsősorban ön is, mint az újságokban olvastam, azt hirdetik, azt vallják, hogy a kisipar támogatásra szorul, mint ahogy ez való, s akkor a támogatás az, hogyha egy kisiparos a technika vívmányát igénybe veszi, hogy versenyképes legyen a nagyiparral, — akkor felesleges kiadásokkal megterhelik, fejlődését gátolják, versenyképességét csökkentik." Majd azzal érvel, hogy reá a rendelet azért sem vonatkozhat, mert nincs körfűrésze. Az április 13-i kérvényre a minisztérium csak május 29-én keltezte a válaszát, és mivel alaki kifogást talált, helybenhagyta az első fokú végzést. (A fellebbezés késve érkezett — indokolták az elutasítást — holott a dátumokból kiderül, hogy a fellebbezési határidőbe a szándékos aktatologatást is beszámították .. Végül is tehát Grünfeldnek kellett meghátrálnia: a telepengedélyezés h

;vatalos útját nem kerülhette ki. Az ügynek azonban politikai vetülete is van — erre utalt Grünfeld. Kérvényeinek érvelése bármennyire is logikus, jogos a kérdés: vajon a törvény szelleme és betűje szerint igaza volt-e, vagy valóban — az akkor már jól ismert — politikai meggyőződése miatt kellett elszenvednie a méltánytalanságot? A ,.Magyar ipari közigazgatási jog" című, minden részletre kiterjedő jogszabály-meghatározó kézikönyv" értelmezései világosan megmutatják, hogy Grünfeldnek volt igaza, bár ügye olyan határeset, mely eltérő magyarázatra is módot ad. Legelőbb az 1884. évi XVII. tc. (Ipartörvény) 25. §-a állapította meg, hogy bizonyos üzlettelepek létesítése telepengedélyhez van kötve. Ennek lényege a szomszédok érdekeinek védelme volt. Az általános rendelkezést egész sor miniszteri rendelet bővítette, pontosította. E rendeletek sorában valóban szerepel a „gőzfűrészek és általában a mechanikai berendezéssel bíró asztalosműhelyek" telepengedélyhez való kötéséről intézkedő 49545/1899. K. M. sz. rendelet is. „A kisiparosok által felállítani szándékolt erő motorok alkalmazását azonban a hatályban levő jogszabályok iparhatósági telepengedélyhez nem kötötték" — fűzi hozzá a rendelethez a jogszabályok magyarázója — amint arról egy újabb (28553/1904. K. M. számú) miniszteri rendelet külön is intézkedik.

1

0 Nyilvánvaló ezek szerint, hogy vagy rosszakarattal, gáncsoskodással, vagy érthetetlen felületességgel kellett Grünfeldnek megküzdenie: az intézkedő iparhatóságoknak a hatályos jogszabályok értelmében sem volt igazuk. Akár a rosszakarat, akár a felületesség motiválja az intézkedést, nem lehetett alaptalan a politikai indító okok emlegetése! Grünfeld gépesített műhelye A sikertelen kérvényezés után, 1906 őszén Grünfeld Jakab beadta a telep engedélyezéséhez szükséges dokumentációt. A műhely ekkor készített alaprajza és rövid műszaki leírása alapján rekonstruálni tudjuk, milyen munkakörülmények között dolgozott 1906-tól, milyen volt az a kisipari műhely, mely bázisa lett a képkeretléc-gyárnak. A műhelyt egy tekintélyes nagyságú helyiség jelentette: alapterülete 106 m

2 54