Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - SZEMLE

Tsz. homokbányájában, illetve a Bónumtéglagyár területén folytatott ásatásai gazdag eredménnyel jártak. (Rég. Füz. 1967. 43—44. old., ill. Rég. Füz. 1969. 45. old.). Előbbi helyen több mint száz sír került elő, közte több fülkesír is, amely a későavar korban — erre az időre tehető a temető kora — meglehetősen ritka. Nagy érdeklődés kísérte az ásató beszámolóját az eredményekről az 1969. évi szegedi Régészeti Konferencián. Az 1966—1968-ban végzett Bónum-téglagyári ásatás során a 242 feltárt sír között akadt férfi lovassír is, amelyet in situ emeltek ki és jelenleg a gyulai vármúzeum kiállításán látható. Nem voltak eredménytelenek az utóbbi három évben a honfoglaláskori kutatások sem. Szabadkígyóson homokbányászás során kerültek elő sírok 1967-ben. A feltárást 1968-ban is folytatta L. Juhász Irén és Bálint Csanád, összesen 12 sírt találtak. Egy részük bolygatott volt, de az épen maradtakban díszes ezüst ruhavereteket, nyílcsúcsokat stb. találtak. (Rég. Füz. 1969. 52. old.) Az árpádkori falukutatások is igen figyelemreméltóak voltak. Kovalovszki Júlia, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Doboz-Hajdúirtáson több éve folytat ásatást a IX—XI. századi település helyén. A feltárás során egyre inkább kezdenek kibontakozni a nagy árkok és a földbeásott házak összefüggései. A Körös holt-medre mellé települt, ásott kutakat is készítő lakosság korai letelepült életmódját igazolják az előkerült maradványok. (Rég. Füz. 1967. 58. old. és Rég. Füz. 1969. 56—57. old.). Dombegyház—Vizespusztán L. Juhász Irén a törökkorban elpusztult falu két építési periódusra tagolható, K—Ny-i tájolású templomát és 150 sírós temetőjét ásta ki. Remélhetőleg a még be nem fejezett ásatások folytatódnak. Szűkreszabott, csak a legfontosabb eredményeket kiemelő áttekintésünkből is látható, hogy Békés megye régészeti ásatásai az őskortól a törökkor végéig terjedő időszak történetéhez sok új adattal járultak hozzá. CSORBA CSABA 542