Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

— hosszú és költséges procedúrát jelentett. A kérelemhez csatolni kellett a műhely mechanikai berendezésének rajzát két példányban, kérvén a helyszíni szemle kitűzését. Miután a tanács megjelölte a szemle időpontját, nyomtatott hirdetményeken (az újságban és falragaszon) nyilvánosságra hozták a telep létesítésének tervét, mely ellen a szomszédok felszólalhattak, ha tűzbiztonsági, egészségügyi vagy egyéb kifogásolni valót találtak. Ha ilyen ellenvetés nem érkezett be, a tanács — mint elsőfokú iparhatóság — bizottságot küldött ki helyszíni szemlére, melynek 5 ember volt tagja, s ezek hivatalból megállapított napidíját a telepengedélyt kérelmező fizette. Mindez mintegy 60 korona külön kiadást jelentett, és — a bizottság tagjainak esetleges elfogultságából fakadó gáncsoskodást, akadékoskodást, melyet kénytelen volt eltűrni és a feltételeket vállalni, ha az engedélyt meg akarta szerezni, hiszen a gépeket már korábban beszerezte, de működtetésük az engedélytől függött. Grünfeld természetesen nem szívesen vállalta ezt a bürokratikus és költséges utat. Még ha nyilvánvalóan nincs igaza, akkor is megkísérel kibúvót keresni. Grünfeld is így tett: két alkalommal is fellebbezési kérvényt intézett a kereskedelmi miniszterhez. 1906. január 8-án keltezett első kérvénye szokatlanul kemény hangú, s inkább öntudatos vádirat a helyi hatóság és — részben — az iparpolitikai koncepció ellen. Rosszindulatúnak és személve ellen iránvuló politikai üldözésnek minősíti a tanácsi határozatot, s elmondja: ..8 évi önállóságom alatt soha egy korona ára közmunkát nem kaptam, nem azért, mintha én volnék a leggyengébb asztalosmester a városban, hanem azért mert politikai meggyőződésemet senkinek alá nem rendelem . . ." Maid ígv folytatja: ,.Az állam az iparfejlesztés előmozdítására gyárosokat génekkel lát el: én nem kérek Nagyméltóságodtól semmi mást, mint felesleges kiadásoktól való felmentést; az ország tele van, hogy a kisiparosokon segíteni kell. s midőn a kisiparos a maga ereiéből igyekszik versenyezni és a technika vívmányait igénybe veszi. — azt látom, hogy a felettes hatóságok nem hogy ezt előmozdítanák, hanem kiadások követelésével megnehezítik azt. s nem akarom elhinni, hogy Nagyméltóságod így képzeli a kisipar támogatását. . ." Az ilyen nyílt vélemény-nyilvánítás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a minisztérium a legcsekélyebb állásfoglalást is mellőzve a ..további eliárás" lefolytatására a városi tanácshoz küldte vissza az eredeti kérvényt. A tanács azután — megfelelően sugalmazó kísérőlevéllel küldte tovább, s az alispánnal is megerősíttette a maga határozatát. ,,Általában a mechanikai berendezéssel bíró" asztalosműhelyről intézkedik a hivatkozott miniszteri rendelet — állapítja meg az úiabb végzés. Grünfeld JakaB újólag fellebbez — most már az alispáni végzés ellen, tehát jogszerűen -— a miniszterhez. Ekkor már Kossuth Ferenc, a kereskedelmi miniszter. Grünfeldnek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905-ös XII. kongresszusán elmondott felszólalása — melyben a pártvezetőség választási taktikáját bírálta — arra enged következtetni, hogy éltek benne bizonyos illúziók Kossuth Ferenc személyét illetőleg.

8 Talán ez is hozzájárult, hogy kérvénye más hangvételű, mint az előző: hiányoznak belőle a politikai üldözéséről és a kormány ipar-támogatásáról szóló kitételek. De ezúttal sem könyörög, hanem igazára hivatkozik: „A számot tevő politikusok, ezek kö52