Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Szabó Ferenc: A helyi és az országos hírlapok elterjedése, olvasottsága Békés megyében 1911-ben és 1925-1926-ban

A HELYI ÉS AZ ORSZÁGOS HÍRLAPOK ELTERJEDÉSE, OLVASOTTSÁGA BÉKÉS MEGYÉBEN 1911-BEN ÉS 1925—1926-BAN Békés megye sajtótörténete, mint általában a vidéki lapok múltjának túlnyomó része, a magyar kultúrhistória eléggé feltáratlan területe. A többek között Somogy, Veszprém, Borsod, Komárom megyékben kiadott hírlap- és folyóiratbibliográfiákhoz hasonló megyénkbeli munkálat, amely évek óta kéziratban várja a megjelenést, sokban elősegítené az ilyen irányú búvárkodásokat is. Eddig Orosháza és Szarvas helyi újságainak történetéről tudtuk a legtöbbet, de Gyulán is hosszabb idő óta folynak idevágó adatgyűjtések. Legújabban a battonyai sajtó múltjának önálló feldolgozása készült el, ebben a műfajban megyénkben ez a legjobb és legteljesebb munkálat. Lépések történtek abban az irányban is, hogy megyénk felszabadulás utáni lapjainak története rendszeres áttekintést kapjon. A hírlapok históriájában a legfontosabbak közé tartozik az elterjedtség, az olvasottság kérdése, ehhez kapcsolódóan egy-egy újság tömeghatása, egykori közvéleményformáló szerepe. Mindez nagyon sok összetevőből adódott. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek és egyének — vagyis az olvasóközönség — műveltségi szintjétől, igényétől kezdve a politikai tudatosság és beállítottság, a szubjektív érdeklődés motiváló tényezői szerepeltek az egyik oldalon. Nyilvánvaló, hogy a másik oldalon többek között a lapok arculata állt, amelyet elsődlegesen az osztályjelleg, vagyis az egyes csoportok, osztályok érdekeihez, szemléletéhez kapcsolódás irányított. Alapvető tényező volt a felszabadulás előtt az újságkiadásban a jövedelmezőség szempontja is. A vidéki újságok kisebb részének volt csak — egy-egy kiemelkedő szerkesztőegyéniség és az őt támogató színvonalas munkatársi gárda erőfeszítése nyomán — egyéni hangja, magasabb színvonala, ahol a mondanivaló és a megformálás egysége valamennyire megvalósult. Tudjuk, hogy a vidéki lapok igen kevés munkatárssal dolgoztak, a napi hajsza többnyire lehetetlenné tette az igényesebb megoldásokat. Közismert, bár eddig inkább csak az irodalomtörténészek körében elfogadott, hogy a felszabadulás előtti magyar vidéki újságírás az első világháború, méginkább a századforduló előtt érte el a legmagasabb csúcsokat, jelesebb orgánumai 70—80 évvel ezelőtt még egyenrangúak voltak a fővárosi lapokkal. Az első világháború alatt és után a vidéki zsurnalisztika színvonala nagyot zuhant, igénytelenebbé vált, néhány laptól eltekintve a legrosszabb értelemben vett provincializmus melegágya lett. Az ellenforradalmi rendszer politikai kérdésekben a ferenc-józsefi időszaknál is rosszabbul tűrte nemhogy az ellenzéki, de még az önálló hangot is, s terrorral, pénzzel egyaránt gondoskodott róla, hogy Pesten és vidéken egyformán szorosan kézbentartsa a sajtót. A Horthy-rendszer urai tisztában voltak azzal, hogy az újság hatalom, az emberek befolyásolásának alapvető fontosságú — s a rádiózás általános elterjedése előtt mindenképpen a legtömegesebb — eszköze. Ezért üldözték, korlátozták a munkásmozgalom legális és illegális orgánumait. Közismert: Békés megyében mar 1890-tol kezdve nagy szerepet játszott, fontos agitációs eszköz volt a szocialista sajtó, a század végére nálunk is, meg az országban általában is jelentősen csökkentek a politikai indítékú újságolvasásban a korábbi nagy társadalmi különbségek. A hírlapbeszerzés költségei miatt s nem utolsósorban a poli503