Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Banner János: Időjárási adatok Békésről

ménye is volt. Az egyik címe: „Az 172!3-tól mik történtek Békés városában"; a másiké „Békés történeti adatai 889-től 1874-ig". A Tiszántúli Református Egyház­kerület Nagykönyvtára őrzi: R 2986 jelzet alatt. A könyvecskében nem található adatokat ezekből vettem. Másolata a gyulai Erkel Ferenc Múzeum adattárában van 107—67. és 108—67. sz. alatt. Somlyai könyvével — más vonatkozásaiban — máshol kívánok foglalkozni. A munka forrásait, Haan Lajos Békés megye hajdana című munkája és Dr. Hajnal Istvánnak: A Békési nagy tűz címen a Részvét albumba irt cikke kivételével, nem nevezi meg, de hol „könyvből kiírta", jelzéssel megkülönbözteti attól, amit „kéz­iratokból kiírt" vagy maga „fogalmazott" (fog. Somlyai G. vagy csak S. G.). A könyv azért érdekes, mert különösen a szabadságharc előtti, alatti, és utáni eseményeket a maga szemével, a volt jobbágy szemével nézi, és sok vívmányról a hivatalos történetírással ellenkező véleményen van. Itt csak az időjárásra vonatkozó adatokat kívánjuk bemutatni. Ezek bizony nem napi háromszori észlelés adatai, de mégis figyelmet érdemelnek, már csak azért is, mert azt bizonyítják, hogy olyan időket, amelyineket Benedicty Gyula feljegy­zeit, de a magunk emlékezései szerint is megértünk, elődeink is megértek, és éppen úgy szenvedték anyagi és egészségi hátrányait, mint mi a legújabb „front­átvonulásos" időkben. Hogy csak a nagyon kirívó „idők"-ről maradt feljegyzés, az csak növeli az átélt kellemetlenségek nagyságát, néha talán túlozva is, hiszen minden jelzőnek három fokát ismeri a nyelvtan. De lássuk a feljegyzéseket „az eredeti szövegezésből" pontosan, eredeti helyes­írás és írásjel használattal idézve: 1728... november 5-én beállott a kemény hideg, tartott április 10-dikéig. 1747... a nagy hévség miatt sok emberek nagy betegségbe estek és meghaltak miatta. 1748... nagy földindulás volt, a falak bedűltek. 1758... igen nagy farkú üstökös csillag volt napkelet felé. 1765... ekkor volt az a híres fergeteg virág vasárnapján a mej sok jószágokat megölt még embereket is, és oly nagy hó fergeteg zivatallal volt, hogy a házak tetejére fellehetett rólla menni a nagy hótól. 1767. Ekkor volt egész télen nagy sár. 1773. Virágvasárnapján nagy fergeteg mely nem csak a barmokban, épületek­ben, de az emberekben is sok kárt tett. 1778... oly nagy menykő hullás volt, egy napon, hogy a kint levő csordából 8 darab tehenet ütött agyon egyszerre. 1788... Ekkor igen nagy üstökös csillag járt fel téli napkelet felől, melyet még azelőtt Magyarországon nem láttak. 1789... Január 8-ikán oly erős hideg volt, hogy a bőr az ember arcán merett, a tehenek a borjaikat elvetették. 1799. . . Igen nagy déli szél fujt ekkor. 1805... Csak Pál napkor fogott be a tél, még tavaszi vetéskor is térdig érő hó volt és a körösbe is oly esős jég volt. hogy jöhettek szánnal a városra rajta bárhol keresztül és lett nagy marha dög és nagy szárazság. 1811... szeptemberben olyan nagy szél volt, sok templomokat, tornyokat meg­bontott. 1816... Január utolján oly nagy fergeteg volt, melyhez hasonlóra nem emlékez­tek, ment keresztül magyarországon a mely a békési határon és a körül eső vár­megyékben is és pusztákon megszámlálhatatlan barmokat, jószágokat és embere­ket is megölt még az épületekben is sok kárt tett és oly nagy hó fuvások lettek, hogy a ház ereszével egyezett meg. 1822... Junius 16-dikán délután oly rettenetes jég eső ment keresztül a békési határon, mint egy-egy tyúktojás, ugy hogy az ember fejére esett a bőrt megha­sította és megvérezte, a borosgyáni gulyát a Fehér Körösnek szorította, sok bele döglött, sok libát agyon vert. 500

Next

/
Thumbnails
Contents