Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Banner János: Időjárási adatok Békésről

IDŐJÁRÁSI ADATOK BÉKÉSRŐL A Meteorológiai Intézet 100 éves jubileumára Családi hagyományokból is tudom, hogy az első békési gyógyszertárat, a „Fehér hattyú" gyógyszertárt, — tulajdonosa Koritsánszky Mihály (1798—1885) — 1821-ben, saját házában (ma Széchenyi tér 11.) nyitotta meg, a megye harmadik patikájaként. A különös „Fehér hattyú" nevet onnan kapta, hogy az akkor még erősen mocsaras téren a tömegesen járó vadrucák és egyéb vízimadarak közt a hattyú sem volt éppen nagyon ritka madár. Ez a büszke jelenség ragadta meg annyira a Turóc megyéből idekerült — egyébként a mezőberényi egykori gimnáziumban tanult — fiatal gyógyszerészt, hogy evangélikus lévén nem szentekről, hanem erről a madárról nevezte el az új „aranybányát". Nem tudok róla, hogy a „Fehér hattyú" gyógyszertár tulajdonosa, megélhetését biztosítandó, a megyétől kapott volna évi 40 frt segélyt, mint az 1770-ben megnyílt gyulai gyógyszertár Aradról jött tulajdonosa, saját kérésére. Mint a Magyar Néprajzi Múzeumban őrzött írások igazolják, nemcsak a szomszédos Mezőberény és Köröstarcsa, de a Sárrét-széli Vésztő és Szeghalom lóherélői is itt szerezték be — községi igazolvány ellenében — azokat a mérgeknek számító gyógyszereket, amelyeket a — bármilyen primitív — higiénia megkövetelt. Ezek a megmaradt írások is bizonyítják, hogy mindezek a községek akkori — mai mértékkel egyáltalán nem mérhető — gyógyszer szükségleteiket Békésen szerezték be. Kevés volt ugyan ezek közt az orvosi recept, de hát vajon kivel is írathatták volna fel? A nép a fűbe-fába elrejtett természetes gyógyszereket használta, és nagyon betegnek kellett lenni annak az embernek — asszonynak, akit rossz utakon, dunnákkal bélelt kocsin, a 30—40 km távolságra található békési doktorhoz elvittek, vagy ha még volt ereje, közelebbről elment a maga lábán is. Ilyenkor felmentek azon a kilenc lépcsőn is, amelyik a ma is álló, szinte a földbe süllyedt házban levő, államosított gyógyszertár, eredeti polgári műemlék formájából kivetkőzött, egyazon helyiségbe vezetett és nem elégedve meg sem az otthon is meglevő javasasszony kommendálásával, sem a békési doktor „recéjével", a patikában is elpanaszolták fájdalmaikat, és még ott is kaptak „kézi eladás"-ként egyet-m,ást, becsületesen kimérve, sárkányvért, bakvért, ugyanabból, a polcon álló szép, cifra üvegből. Még sokkal később is, kézi eladásnál olyan orvosságot kértek a patikustól, amelyik „két embernek" használ: az orvostól pedig olyat, amelyik „háromnak". Az előbbibe a patikus és a beteg, utóbbiba az orvos is beleszámított. Örök kár, hogy az egykor használt békési gyógynövények nevét éppen úgy nem jegyezte fel senki, mint a hivatalos drogok paraszti elnevezését, a bakvért, a sárkányvért, a kankutyazsírt, repülőzsírt stb., amelyek még közvetlen az államosítás előtt is éltek és éltettek. Lehet, hogy ma is. A patika afféle kulturális központ volt abban az időben is, amikor még a kocsmán kívül más hely nem volt a kisszámú értelmiség találkozására. Napi, helyi és országos politika, terméskilátások, vadvizek, árvizek, ez utóbbival együtt az időjárás, a gaztetteknek nevezett bűnügyek érdekelték az embereket. Csak kevesen voltak, akiknek igényét ezek a témakörök nem elégítették ki. Ha kevesen is, de voltak, főleg a felekezet papjai, rektorai közt. A patikában levő barométeren — annak változásán — kísérelték meg először a 498