Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: Adatok a gyulai román tannyelvű általános gimnázium 20 éves történetéhez

ADATOK A GYULAI ROMÁN TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUM 20 ÉVES TÖRTÉNETÉHEZ Békés megye az ország jellegzetesen nemzetiségi megyéje. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint' 9430-an vallották magukat román anyanyelvűnek a megye lakosai közül, de további 5486, a magyar, német és szlovák anyanyelvű közül bevallotta, hogy románul is beszél. Reálisan ítélte meg tehát a megyei párt- és tanácsi szervek együttes összefoglalója,

2 hogy Békés megye lakosságának 16— 17%-a nemzetiségi származású és ebből a román lakosság lélekszámát — az 1960. évi népszámlálás adataival szemben — 1969. évben 12—14 000 főre becsülték. Más felmérések is hasonló adatokat tartalmaznak. Figyelembe kell azonban venni, hogy Békés megye közvetlen szomszédságában: Körösszakái, Körösszegapáti, valamint a távolabbi Nagyléta és Zsáka községekben is jelentős számmal élnek román anyanyelvűek, akik szívesen ápolják és megőrzik román nemzeti sajátságaikat. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége sokat tett és tesz — az ország nemzetiségi politikájával összhangban — rendezvényeivel és román nyelvű kiadványaival a román népi kultúra és népművészet fenntartása és a hagyományok fejlesztése érdekében. Működése megyénken kívül a most említett távolabbi községekre is kiterjed. Említésre méltó, hogy a gyulai „Körös" népi táncegyüttes évenként bejárja mind a megyénkbeli, mind pedig az említett távolabbi románokkal lakott községeket és nekik fele részben magyar, fele részben román folklór számokat mutat be. Így nem látszik túlzónak az a megállapítás, hogy a Tiszántúl térségének lakói közt 20 000-re tehető a román ajkú lakosság létszáma. E román nemzetiség a felszabadulás előtt az egyházi intézményeken és felekezeti iskolákon keresztül tanulta és fejlesztette anyanyelvét megyénkben is, ahol állami román tannyelvű iskola 1945 előtt nem volt. A felszabadulás után Gyulán 1946. évben a mai I. sz. általános iskolának a Károlyi Mihály utcában levő külön épületében — Kiss István igazgató engedélyezte ennek az épületszárnynak erre a célra való felhasználását, — indult be V. osztállyal a Gyulai Román Tanítási Nyelvű Általános Iskola, amelynek tanulóit az Unk Zakariás igazgató vezetése alatt szervezett és „Ion Frimu" nevét viselő Vár utcai diákotthonban helyezték el.s Ezt az általános iskolát aztán fokozatosan 8 osztályossá fejlesztették. A román tanítási nyelvű általános iskolát elvégzők középiskolai beiskolázása szükségszerűen felvetette az ugyancsak román tanítási nyelvű középiskola megszervezésének szükségét és időszerűségét. E középfokú tanintézet típusa körül annak idején élénk viták alakultak ki. Ezt a vitát Keresztury Dezső miniszter 1949ben kiadott rendelete döntötte el. A miniszteri alapító okirat általános típusú, román tanítási nyelvű gimnázium felállítását rendelte el Gyulán. E román gimnázium személyi és anyagi feltételeiről Gyula város volt köteles gondoskodni/' Dr. Pálfíy Endre miniszteri tanácsos széleskörű puhatolódzást végzett az említett miniszteri rendelet kiadása előtt Gyulán és a román lakosságú községekben annak felderítése érdekében, hogy reálisak-e a román tanítási nyelvű középiskola iránti igények? A románul is jól beszélő miniszteri funkcionárius kedvező véleményes jelentése igazolta a román gimnázium szükségességét. A szervezés és elindítás feladatát Árus Albert vállalta, aki azonban egy-két hó8 493