Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Krupa András: Adalékok három nemzedék női népviseletének változásairól a XX. században Tótkomlós környékén

Menyasszony és nyoszolyólányok az 1930-as évek végén (Csanádalberti) meleg, illetve könnyebb ujjas is), a melli részen és a csuklókon merevítő vásznat varrtak be, hogy ne gyűrődjék. Az ujjasra, ha valahova mentek, a díszes sokgombos ködmönt (kozuch, bekes) vették fel, melyet minden menyecske a kelengyésládával együtt kapott meg. Nyáron az ingvállra az elöl hosszanti irányban színes szalagokkal ékített mellény, pruszli (prusliak) került, s erre kötötték a szép nagyrojtos selyemkendőt (hodvábny strapcavy rucnik), mely már akkor 30 forintba került. Ennek ellenére a fekete, barna, világosszínű gyönyörű mintás rojtoskendő divatja csak az első világháború után szűnt meg. A nagykendőt úgy hajtották felébe sarokra, hogy a szép hosszú rojtok látsszanak, a vállukra terítették, s hónuk aTa'tt keresztbe rakva hátul deréktájon kötötték meg az anyag sikosságától függően egy csomóra (raz uviazat) vagy két csomóra (dvaráz uviazat). A 20. század elején a bélelt ujjast a hosszúujjú blúz (leveska) váltotta fel, amelynek anyaga általában eltért a szoknyáétól, rendszerint élénk színű és élénk mintájú: sárga, narancs, világoskék vagy rózsaszín. Ez a nemzedék nem hordott ködmönt sem, télen az ingvállra fehér hosszúujjú leveská-t vettek fel, erre u mintás blúzt, majd a rojtoskendőt. így nem fáztak meg a templomban sem. A húszas évekre az ingváll már színes vászonból is készült, de helyette és a fehér alsóblúz helyett inkább kombinát vesznek fel, télen a rojtoskendő helyébe a plüss félkabát (plisovy kabát) vagy az egyszerűbb posztókabát (súkeny kabát) lép. A ..harmadik nemzedék" őszi-tavaszi viseletében megjelenik a kosztüm-felsőrész szabású kostín is. Hétköznap, a szegényebbek ünnepnapokon is, berliner (belíne491