Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza

térte után nemsokára megfestette Petőfi életnagyságú portréját, a mű befejezetlen maradt, mert Petőfi eltávozott Pestről. Ezen kívül Petőfi szüleiről is remek ceruzaportrékat rajzolt. Orlai korábbi méltatói azt írták, hogy a szabadságharc nagyrészében sebesüléséig résztvett, Sebesülése után Mezőberénybe ment, szülei házába. 1849 júliusában Mezőberényben látogatta meg Petőfi feleségével, és pár hónapos kisfiával, Zoltánkával. Most nem ismétlődött meg az 1342. évi gondtalan nyaralás. Petőfi drámán dolgozott, mint már említettük Caraffának az eperjesi vésztörvényszék vezetőjének alakját formálta meg, úgy hogy az Haynaura emlékeztetett, ezenkívül megírta héthónapos kisfia első két hónapjának életrajzát, s végül utolsó versét, a Szörnyű idő-t. Orlai közben úiból megfestette, karosszékben ülve, hosszúszárú pipával. Ez volt az utolsó életutáni portré. „Petőfi Mezőberényben" címmel ismert a mű, s róla több ismétlést készített a művész. — Nemsokára eljött július közepe, amikor Petőfi végzetes útjára elindult. Talán Orlaiék segítségével menthette volna életét, mégis elment és röviddel azután elesett a harcmezőn. Elbukott a szabadságharc is, az emberi szabadság gondolatának e nagy szerű vállalkozása. A nemzetre keserű gyász borult. Orlai tanúja volt az eseményeknek és a belőle származó nagy kétségbeesésnek. Minden jel arra mutatott, hogy nincs remény tervei megvalósításához, de ő nem mondott ie azokról. Más körülmények közt, módosult gondolati és indulati háttérrel újra kezdte a nemzeti múlt problémáit feltáró művészet megteremtését. Néhány adatunk van még mostani mezőberényi tartózkodásáról. Bonyhai Benjámin tanító és ismert verselő Petőfi utolsó napjairól írta, hogy azt a karosszéket, amelyben Orlai Petőfit megfestette, ő kölcsönözte, ugyanis Petőfi szeretett abban a székben ülni. Ezenkívül ugyancsak az ő írásbeli közléséből tudjuk hogy Orlainak akkor már Aradon és vidékén gyakran volt festői elfoglaltsága. A szabadságharc után legkorábbi adatunk 1850 március 1. Nem várt szép megtisztelés érte Orlait. Kubinyi Ágoston a Nemze'i Múzeum igazgatója következőképpen értesítette: ,,. . . a magyar tudós társaság termében létező Sz. Istvánt és gyilkosát ábrázoló mesterművét igen kívánatosan találnám a Nemzeti Múzeum számára megszerezni.. ." Kérte, hogy a mű árát közölje, egyúttal felkérte önportréjának elkészítésére, mivel a múzeum gyűjti a magyar mesterek önarcképeit. Végül életére és munkásságára vonatkozó adatait kérte. Tehát Kubinyi gondolt a Magyar Művészeti Adattár gyűjteményének megalapozására is, mely azóta folytonosan gazdagodva jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található. Itt őrizzük az Orlaira vonatkozó írásos dokumentumok jelentős részét. — Érdekes, hogy Orlait a legreménytelenebb időben érte a megtisztelő figyelem, amikor egyébként a hivatalos művelődéspolitika inkább elnyomni törekedett minden nemzeti érzelmű megnyilvánulást, nem pedig támogatni. — Kubinyi Ágoston mellett Toldy Ferencet kell említenünk, aki pártolta ügyét. 1850 júliusában Pesten tartózkodott és jelen volt Petőfi özvegyének második házasságkötésénél. Erről egy későbbi levelében adott értesítést. 1850 szeptemberében folytatta külföldi tanulmányait. Nem Bécsbe ment, ahonnan a haza elnyomását irányították, hanem Münchenbe, ott szabadabb légkört találtak a magyar művészek. Münchenben W. Kaulbach osztályára 408