Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben

zott a cserekereskedelem: áruért, textilneműért élelmiszert kívántak. 1945. áprilisában Mezőhegyesen — természetesen máshol is — a só, az élesztő és a gyógyszer a legnagyobb hiánycikk. Ügy gondolták, hogy ezeket a cikkeket a megyén belül is be tudják szerezni. Makó városnak baromfit, tejet, égetett szeszt és kukoricát ajánlottak fel.

2 Se szeri, se száma a bányák igazgatóságai megkeresésének. A salgótarjániak egy alkalommal 270 q búzáért 100 vagon szenet küldöttek.

3 A Battonyai Járási Nemzeti Bizottság hiába tiltotta az üzérkedést és helyezte kilátásba a munkaszolgálatra való vezénylést. Továbbra is dívik a cserekereskedelem és különösképp szembetűnt a hatóságoknak a mértéktelen pálinkafőzés, amelynek tt-rmékeit a batyuzók hozták forgalomba.

4 Az őszi gazdasági munkák ideje — elsősorban a kukorica törés, a kender és cirokvágás a felszabadulás idejére esett. Az emberek nem mertek a földekre kimenni. Az intenzívebb munka novemberben indulhatott csak meg. ló és kocsi nélkül. Talicskával hordták be a tengerit. Az őszi vetést 10%ban végezték csak el, a munka tavaszra maradt. Akkor meg robotra jártak az emberek, azaz kézimunkát kellett végezniök, ami az utak rendbehozását, takarítását, fuvarozást jelentett. Az igaerő további csökkenését eredményezte, hogy a battonyai járásból 1945. március 16-án több, mint 400 lovat vittek el, Kevermesről meg 192 fogatot Jászapátiba irányítottak. Igába fogták a teheneket, ami meg a tejhozamot csökkentette. Az állatlétszám néhány jellemző adatát ismertetjük Csanád megyéből: Az állatállomány százalékban kifejezve a következő csökkenést mutatja: ] 944-hez viszonyítva a lóállománynak megvan a 23%-a, szarvasmarhának a 18%-a; juhnak a 7%-a.

5 Látható ezekből a számokból, hogy Csanád megyében az állatlétszám pusztulása jóval meghaladta az országos átlagot, amely szarvasmarhában 44% volt, itt 82%-ot ért el. Elpusztult a lóállomány 56%-a, Csanád megyében a 77%-a, a sertésállományt 79%-os veszteség érte, megyénkben ezt 92%-ra becsülték. A juhállomány pusztulását 80%-ban állapították meg, itt 93%-ot ért el.

6 1945. szeptemberében írják: A szarvasmarha, a sertés és a juh létszáma általában még mindig csökkenőben van, mert az állandó beszolgáltatások és a járványok (ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis stb.) okozta elhullás nagyobb, mint a természetes szaporulat.

7 Az állatlétszám alakulásánál maradva, szomorú képet mutat a mezőhegyesi állami birtok; veszteségei annál súlyosabban esnek a latba, mert jószágállományának egy része törzstenyészet volt, ami az országos továbbtenyésztés céljait is szolgálta. 1944. augusztusában a földmívelésügyi kormányzat elrendelte a kiürítést. A törzsállományt nyugatra hurcolták; a ménest Du1939 1944 1945 Szarvasmarha 36 634 34 784 6 646 ló 32 252 28 683 6 946 sertés 133 743 108 347 7 528 juh 18 582 18 347 1 259 39