Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - SZEMLE

Ebbe az iskolába, a Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskolába — amilyen tán három létesült akkor országszerte — azóta hétezernél több diák járt; szakközépiskolai tagozatára pedig az egész DélAlföldről jelentkeznek. A szerzővel együtt „nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy Battonya Békés megye egyik legösszetettebb feladatokat ellátó iskolaközsége." A községi közérdeklődésen túlra utaló helytörténeti adatok mellett van ennek a kiadványnak, s magának a Battonyai Füzetek sorozatának néhány olyan tanulsága is, amelyet nem volna helyes szó nélkül hagynunk. Az egyik a honismereti vállalkozásnak az a — nyugodtan mondhatjuk — áldozatossága, amellyel a községi tanács, a gimnázium s a művelődési otthon (és személy szerint a szerkesztő: Takács László) a szűkebb pátria helyi ismerőinek és megisrnerőinek fórumot teremtett és tart fönn. Az ügy társadalmi, nevelési, sőt politikai vonatkozásai is gondolkozásra késztethetik mindazokat, akiknek módjában áll a honismeretet éleszteni és fölkarolni. A másik tanulság az izgalmas adatoknak az a sokasága, amely egy-egy társadalomtudományi „mélyfúrás" nyomán tárul a gyanútlan olvasó elé. Lehetséges, hogy az Alföld nemcsak földgáz-, kőolajés termálvízkincset rejteget, hanem kultúrtörténeti meglepetéseket is? A táj szoros értelemben vett mélyfúrói, a régészek régóta bizonygatják, hogy így van. S ha már a társadalomtudományoknál tartunk: kétkedem a helyismeretnek olyasféle művelésében, amely a szűkebb haza megismerését a helytörténetre korlátozná, a honismeretet a helytörténet kisöccseként diákkörnek engedve át. A honismeret átfogó kategória: múlt, jelen, sőt egy kissé tán a jövő fölkutatása is; ehhez pedig a történettudományon túl a földrajz, a tárgyi néprajz, a folklór, a szociológia elengedhetetlen. A szülőföld megismerésének sokrétűségét jól példázza a kolozsvári Korunk egy-egy tematikus száma; aminthogy megyei vonatkozásban, adott keretek közt persze, a Battonyai Füzetek is példamutató. IBattonya, 1969.) DR. KOZMA TAMÁS EMLÉKEZÜNK — A Békés megyei művelődésügyi osztály kiadványa — Ha pusztán egy lenne a megyében örvendetesen megszaporodott honismereti munkák közül, megnyugvással könyvelnénk el ezt a kiadványt is a többi között — többre aligha telnék. De ez a kötet a szokványosnál ióval több figyelmet érdemel. A megyei művelődésügyi osztály Emlékezünk című összeállítása (amelyet Tóth Lajos szerkesztett) rendhagyó munka. Nem tudunk ugyanis példát rá, hogy az iskolai megemlékezéseket bárhol is ílymódon kapcsolták volna egybe a szűkebb adottságaival és lehetőségeivel. Aki tanít — vagy bármely más módon élő kapcsolata van az iskolával —, jól tudja: az 1969 70. tanévre két fontos megemlékezés is esik: Lenin születésének százados és Magyarország fölszabadulásának negyedszázados évfordulója. A kötet szándéka: módszertani segítséget nyújtani Békés megye pedagógusainak e két jubileum méltó megünnepléséhez. Mégpedig úgy, hogy a tanár Békés megyei tényanyaggal tehesse szemléletessé a gyermek és az ifjú számára nagyon is szimbolikus ünnepeket. Az első témacsoport az iskolai megemlékezések objektív föltételeit összegezi: az oktató—nevelő munka tartalmát meghatározó központi irányelveket egyfelől, a lenini életmű és a fölszabadító harcok helyi eseményeinek rövid rekapitulációját másfelől. A kötet gerincét azok az óraleírások és szakköri tervjavaslatok teszik ki, amelyeket a megye szakfelügyelői — és más vezető szakemberei — állítottak össze általános és középiskolában tanító kollégáik használatára. (Az összeállításban — a dolog természetéből adódóan — a humán tantárgyak dominálnak; kivételt a természetr tudományos tárgyakból földolgozásra bevont földrajz képez.) Az anyagot a nemzetiségi iskoláknak készített műsor egészíti ki, valamint célszerű ötletek a tanítási órán túli műsoros megemlékezésekhez. 366