Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Krupa András: A természeti jelenségekhez fűződő babonák Békéscsabán és környékén

A TERMÉSZETI JELENSÉGEKHEZ FÜZÖDÖ BABON AK BÉKÉSCSABÁN ÉS KÖRNYÉKÉN Az rlábbiakbrn a Békéscsabán és környékén élő szlovákok néphitének a/.on babonái, hiedelmei csokrából nyújtunk ízelítőt, melyek a természeti világ és az ember kapcsolatának irracionális hiedelmi magyarázatát tartalmazzák, azaz az ebből kialakult népi világkép mai tükörképét. A XVIII. sz. elejétől folyamatosan megyénkben letelepedett és a telepítés óta itt élő szlovák nemzetiségű lakosság hiedelemvilágáról nagyon keveset tudunk. Csupán szórványos közleményeink vannak. A korábbi helytörténetírók munkáiban néhány hiedelmi szokás leírása található (Haán Lajos: Békéscsaba története. Gajdács Pál: Tótkomlós története, Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezeLességek stb.). Néhány időjárási regulát tartalmaz Filipinyi András csabai gazda XIX. századeleji kéziratos feljegyzése. A letelepedés időszakában történt keveredés következtében viszonylag egységes alaphiedelmi kör alakult ki. Jelenleg nem feladatunk kitérni sajátosságaira, eltéréseire. csupán arra szeretnénk utalni, hogy a megyénkben és határai közelében élő szlovákok életében korábban a néphit az élet szinte valamennyi területén fontos szerepet töltött be, noha külsőségeiben — éppen a telepítés, a vándorlás következtében — sekat veszített az előzőekhez képest, s hozzáilleszkedett az új környezethez mind földrajzi, mind etnikai vonatkozásban. Társadalmunk fejlődése teljesen háttérbe szorította a babonákon alapuló világképet, s egyre kevésbé lehet feltárni a népi kultúra e múlthoz tapadt mélyebb rétegeit. Gyűjtésük igen nehéz, a legtöbb adatközlő ugyan még ismeri őket, de már nem hisz bennük, illetve ha be is tartja őket, csak másodlagosan, s főképp: nem szívesen vállalja. Voltaképpen a kettősség még érzékelhető: a néphitnek való adózás (különösen a tapasztalati megfigyelésen is nyugvó időjósló hiedelmeknél) párhuzamos a mai mindennapi életünk egyidejű természettudományos felfogásával és alkalmazásával. ' A néphitkutatás szűkülő lehetőségeire Cs. Pöcs Éva

1 is felhívja a figyelmet. (Művének tagolási módszerére részben támaszkodtunk.) Az adatok a megyénkben élő szlovákságnak az égitestekhez (Nap. Hold, csillagok. Föld)\való viszonyhoz, a két fontos alapelemhez, a tűzhöz és a vízhez, valamint az embereket állandóan foglalkoztató, környezetüket, életmódjukat meghatározó fontos természeti, időjárási jelenségekhez (villám, mennydörgés, felhő, eső, szél, forgószél, vihar, jégeső, szivárvány, hó, köd, jég, zúzmara, harmai és ezek különböző hatásaként jelentkező egyéb összetett időjárási tényezők, mint a jó, a rossz vagy a változó időjárás, a meleg, a hideg idő vagy a szárazság) fűződő hiedelmi tények, ismeretek és cselekvések mai ismeretét prezentálják. Korábban ezek együttes vagy közös hatása alakította a nép hitét, melynek alkotórészei az ősi mindenhívés konzervált maradványaiból, a ki nem elégítő ismeretek híján a természeti világ hamis magyarázatának, egyes jelenségei irracionális természetfeletti segítő vagy rontó erővel való felruházásának elemeiből, valamint kisebb reszt a racionális tapasztalati megfigyelés valóban általánosítható részeiből tevődtek össze.