Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Baranyai Kálmán: Csorvás XIX. század végi társadalomrajza, a házassági anyakönyvek alapján

A feleségek vonatkozásában önálló foglalkozásként szerepel a házicseléd és a napszámosnő, melyeket változatlanul veszünk át az anyakönyvből. A fenti foglalkozásokat három nagy csoportba osztjuk: a napszámosokat, napszámosnőket, mezőgazdasági cselédeket és családtagjaikat, valamint a házicselédeket agrárproletárként vonhatjuk össze. A házicselédek ilyen kategorizálását az indokolja, hogy szüleik, családjuk mind agrárproletár, s ők is a házasságkötésük révén ismét agrárproletár környezetben élték tovább életüket, visszatérve falusi szülőhelyükre. önálló paraszti kategóriának vettük a kisbirtokosokat. Az összes többi foglalkozást egyéb főcsoportba foglaltuk, mert az ide tartozók kevés száma ezt így indokolja. A házasfelek foglalkozási megoszlását a 2. sz. táblázat tartalmazza. A táblázatból megállapítható, hogy a házasfelek túlnyomó többsége, háromnegyed része agrárproletár volt. Társadalmi korlátok A két házasfél foglalkozásának egymáshoz való viszonya ismét fontos felismeréshez vezet el bennünket. Nevezetesen, ha kigyűjtjük, hogy ki kivel házasodott, rájövünk arra, hogy milyen mértékű volt a társadalmi megkötöttség a múlt század végén a falusi társadalomban. A 3. sz. táblázatban a házasfelek foglalkozása szerint csoportosítottuk a házasságokat, éspedig éppen a fenti elv szerint, hogy kitűnjék az, hogy ki kivel kötött házasságot. így a beírt szám egyenlő azoknak a házasságoknak a számával, amelyeknél a férj és a feleség foglalkozásának megfelel. Az általános kép a társadalmi rétegekre vonatkozólag a következő: Foglalkozása Feleségek Összesen Férjek Agrárproletár Kisbirtokos Egyéb Egyéb 11 7 16 34 Agrárproletár 168 3 4 175 Kisbirtokos 3 25 1 29 összesen: 182 35 21 238 Saját társadalmi rétegen belül házasodott a 238 házasságból 209 házaspár (89%), míg társadalmi rétegükön kívüli házasságot kötöttek 29 esetben, ami az összes házasságok 12%-a. Ebből az összesített értékelésből megállapítható, hogy a múlt századvégi falu korlátozott társadalmi lehetőségek között élő társadalom volt. Ha az egyes foglalkozásokat egyenként vesszük szemügyre, s foglalkozáson belül a férfiakat és a nőket is külön-külön elemezzük, rájövünk, hogy a kötött társadalmi viszonyok mélyén sokszínű társadalmi törekvés, egyéni vágy rejtőzött. Az adott gazdasági, társadalmi viszonyok között ezek az egyéni vágyak csak nagyon kis mértékben vezettek eredményre, de mint törekvés ott éltek a társadalom alsó rétegeiben. Legnagyobb a napszámosok csoportja. A falu egész lakosságára döntően kihat tehát az, hogy az idetartozók akarata mire irányul, s a társadalmi korlátokon belül miként tud érvényesülni: miként tudnak változtatni életükön. Igaz, hogy nem egyedül a házasodás a társadalmi felemelkedés eszköze, de mint törekvés és mint lehetőség jól méri a társadalmi adottságokat. A napszámos férfiak 70%-ban választottak napszámos családból élettársat, míg a napszámos leányok 74%-a ment feleségül napszámoshoz. A férfiak közül 1% tudott kiszakadni a paraszti életformából, 3% pedig kisbirtokos feleséget vett el. Tehát 96% osztályon belül maradt. A napszámos lányoknál valamivel nagyobb a kiszakadási lehetőség: 8% szakított a paraszti életformával, de csak 1% ment kisbirtokoshoz, s így a rétegen belül maradás itt is 91%-os. 325