Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: A gazdálkodás eredményessége és a jövedelem alakulása az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben

legellenállóbb, a széljárás miatt van-e erős szára, géppel betakarítható lesz-e a termés, mert a gépesítés fokozására mindenképpen törekszenek? Arra is figyelemmel vannak, hogy a fajta nem hajlamos-e fattyasodásra?. Ezek a kísérletek már második éve tartanak, értékelésükre még várni kell, de máris mutatkoznak olyan fajták, melyek a fenti követelményeknek megfelelnek majd. Napraforgóval folyó kísérletek során, Iregi csíkost és a Nagyecsedi fehéret fejlesztik, hogy gépesített technológiával állítsanak elő exportképes napraforgómagot, hisz a nagyecsedi fajtáért 23 dollárt is el lehet érni mázsánként. 5. Magas fokú vegyszerezés jellemzi az újkígyósiak növénytermelését, ami az új vetési technológiával együtt érvényesül. A szemenkénti vetése a kapás növényeknek kiküszöböli az egyelést és megkönnyíti a gépi növényápolást, valamint a vegyszeres gyomirtást. Ahogy a kalászosok termelésénél szinte 100°/o-osan érvényesül a gépi-technológia, a kapásnövényeknél élőmunka igénye nélkül oldják meg a termelést, fokozó mértékben. Tehát a gyomirtást megoldja a vegyszer, — a' talajlarftást, betakarítást a speciális gépek bonyolítják le. Ez a mind jobban élőmunkaszegény termelőszövetkezetek szempontjából igen jelentős fejlődést mutat. Ezen kívül emeli a nettó jövedelmet, mert nem kell élőmunkát ráfordítani. 6. Munkaigényes ipari növények biztosítják a tagság részesedését. Szamócát 5 kat. holdon, spárgát 10 kat. holdon termelnek, amik még nem termő korban vannak. A termő szamócából 10 kat. holdról 1968. évben 30 000 Ft/kat. hold, míg 1969-ben 31 000 Ft/kat. hold bevételt értek el. 1968. évben a zöldborsóból 500 kat. hold volt vetve. 8865 Ft/kat. hold bruttóbevétel mellett 4550 Ft/kat. hold tiszta nyereséget könyvelhettek el. Ezek a jövedelmezőségi eredmények jó kapcsolatot teremtenek a tagság és a vezetők között, hisz a tagság látja, hogy évről-évre korszerű termelési technológiával emelkedik az ő jövedelme is. A növekvő átlagokról az alábbi adatokat emeljük ki: 1965. év 1966. év 1967. ét 1968. év őszi búza 19,3 q 19,6 q 21,9 q 22,4 q kukorica (májusi m.) 31,4 q 30,2 q 30,3 q 30,0 q cukorrépa 223,9 q 254,1 266,3 q 259,5 q A gazdaságosság és a jövedelmezőség alakulása A termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőségét a szakemberek többféle mutatóval mérik. Az egész szövetkezeti nagyüzem bruttó bevétele — amit közhasználatban halmozott termelési értékként emlegetnek és ebben a melléküzemágak bruttó bevétele is kifejezésre jut, — nem ad mindig hű képet a jövedelem alakulásáról. Mezőgazdasági nagyüzemről lévén szó, többet árul el a halmozatlan termelési érték az évi termelési eredményekről, a gazdálkodás szintjéről, hisz ez a mutató a mezőgazdaság által kibocsátott, tagjainak és a népgazdaságnak átadott termékek volumenét jelzi. Még közelebb jutunk a megértéshez és a valósághoz, ha a jövedelmeket egy hold termőterületre kivetítve szemléltetjük, vagy a termelési költség, illetve az élőmunka díjazása szempontjából elemezzük. Az így szembe állított adatok aztán már önmagukért beszélnek: 9 313