Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: A gazdálkodás eredményessége és a jövedelem alakulása az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben

Szlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba, Ausztriába, Svájcba, Franciaországba s Olaszországba, sőt hasított (bacon) formában, Angliába is szállítják. Pecsenyebárányokat szinte évenként szállítanak Görögországba és Olaszországba. Az 1968. évi zárszámadás adatai szerint az „Aranykalász" termelőszövetkeaetnek 741 db szarvasmarhája közül 212 db volt tehén, 3254 sertése közül 294 volt a koca, — 742 juhból 329 volt az anyajuh és 348 ló közül 153 volt a kanca. A szarvasmarhák ellési%-a 89 volt, ami a járási átlagnak felel meg. A két borjadzás közti idő itt 410 nap, ami közel van a járási átlagnak megfelelő 405 naphoz. A sertéstenyésztésben egy átlagkocára 1968. évben 22,6 db malac jut és a kocaforgó 2,2, ami jobb a járási átlagnál. A juhászainál az ellési %: 92%, ami szintén jobb a járási átlagnál. 100 kat. hold közös szántóra 3,2 db tehén, 4.4 db koca, 11,2 db szarvasmarha, 49,3 db sertés, 11,2 juh és 3,2 db ló számítható, mely állatsűrűség megközelíti a járási átlagokat. Jelentősek az értékesített súlymennyiségek 1968. évben. Szarvasmarhából 1091,33 q, sertésből 2424,39 q összesen 3515,72 q került átadásra az állatforgalmi vállalatok felé. Ezt felbontva a következő adatokat kapjuk: egy tehénre jutó értékesített súly 5,1 q, egy kocára jutó értékesített súly 8,2 q, amiben a süldők szerepelnek. 100 kat. hold szántóra kivetített értékesített állatsúly 1968. évben 53,2 q volt, ami viszont valamivel alacsonyabb a 62,7 q járási átlagnál, illetve a Szabadkígyóson elért 111,5 q-nál. Sajátosan példamutató kezdeményezések és eredmények a növénytermelésben A növénytermesztés kiemelkedő eredményeinek alapfeltételei közt a legelső a termelőszövetkezet talajminősége. Bár erről már megemlékeztünk, mégis itt szükséges kiemelni néhány jellemző vonást: enyhe kötöttségű, emelkedett fekvésű, talajvíztől mentes mezőségi talaj, amelynél jól hasznosítható a vízáteresztő és tárolóképesség. A talaj e tulajdonságai alkalmassá teszik a termelőszövetkezetet termőföldjein mindennemű mezőgazdasági termény termelésére és korszerű talajművelési módszerek alkalmazására. A Dél-Alföld termelési viszonyaival foglalkozó mezőgazdasági földrajz sokévi megfigyelése alapján összegyűjtött adatai szerint Üjkígyós északi és keleti, valamint délkeleti határában levő éghajlati viszonyai a növénytermelés szempontjából kedvezőek. A sík felszín, az öntözővíz biztosításának lehetősége, a kedvező hőmérsékleti viszonyok, a termékeny talaj mellett a kedvező csapadékviszonyok a szántóföldi gazdálkodás magas fokát teszik lehetővé. így a község földjein optimális természeti adottságok közt termelhetők: búza, őszi és tavaszi árpa, kukorica, mák, napraforgó, paradicsom, vöröshagyma és cukorrépa, vagyis a kalászosok, olajos növények és zöldségfélék. Ennek realitását a termelőszövetkezet növénytermelési keresztmetszete is igazolja. Az előnyös gazdaságföldrajzi adottságok mellett kedvezőek a szövetkezetpolitikai és társadalmi viszonyok is a most már „Aranykalász" termelőszövetkezetben. A vezetőségnek sikerült a tagság többségével, főként a különböző üzemi és termelési ágazatokban állandóan foglalkoztatott és a szövetkezet belső életével jobban tájékozott réteggel megértetni, hogy: a haladás, a fejlődés útja a mezőgazdaság terén a nagyüzemi formák közt van biztosítva; a közös termelési keretek közt jelentősége van a tagság összefogásának, céltudatos együttműködésének, hisz az elért eredményekben minden tag érdekelve van anyagilag is; öntudatosan és célratörően végzi a munkáját minden tag a maga posztján, mert tudja, hogy az ő munkája is közrehatott és a jövőben is közrehat a szövetkezet termelési eredményeire; mindenki úgy végzi munkáját, mintha a sajátjában dolgozna, kihasználva azokat az előnyöket, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás, az idejében és tervszerűen végzett munka, korszerű termelési technológia biztosítanak, mert tapasztalatból 310