Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: A gazdálkodás eredményessége és a jövedelem alakulása az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben

A GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYESSÉGE ÉS A JÖVEDELEM ALAKULÁSA AZ ŰJKÍGYÖSI .ARANYKALÁSZ" TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Megyénkben is, de országszerte is, sorra ünneplik egyes régi termelőszövetkezetek megalakulásuk 20 éves évfordulóját. Ezek a jubileumi ünnepségek jó alkalmat adnak arra, hogy az illetékesek értékeljék a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeit; — elemezzék a nagyüzemmé alakulás társadalmi és termelési mutatóit és a helyi jó kezdeményezések jelentőségét. Ezen értékelések tükrében az érdekelt község paraszti társadalma történelmének egy fontos korszaka elevenedik meg, bontakozik ki, aminek során belső szerkezetében, rétegeződésében, életszínvonala fejlődésében lemérhető, komoly fejlődés és átalakulás figyelhető meg. Az újkígyósi „Aranykalász" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 1968 szeptemberében lelkes hangulatú jubileumi ünnepség zajlott le — legfelsőbb helyről jött kitüntetések és jutalmak kiosztása során. Ennek során visszaemlékeztek a jogelőd „Dózsa" Termelőszövetkezet 1948. szeptember 17-én történt megalakulására, amelynek ugyanaz a Csík Péter volt az elnöke, aki immár 20 év óta áll az újkígyósi termelőszövetkezet élén. 1960. január hó 24-én alakult meg a már említett „Dózsa" és az „Új Élet" Termelőszövetkezetek egyesüléséből, valamint sok új tag belépésével — így mintegy 1500 taggal és 9000 kat. hold. területtel — a jelenleg is működő „Aranykalász" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amelynek termelési eredményeit és a tagság jövedelmének kedvező alakulását az említett jubileumi ünnepségek során a helyi és országos szervek mint példamutatót dicsérték és emlegették, sőt 1967-ben a termelőszövetkezetet a kormány részéről is elismerő oklevéllel tüntették ki. Az értékelések arra is felhívták a figyelmet, hogy az „Aranykalász" termelőszövetkezet a vállalati jellegű termelés és a Viharsarok gazdaságföldrajzi adottságaiból származó termelési lehetőségek kihasználásának sajátos helyi módszerei kimunkálására törekszik — nem is eredménytelenül. Ismertetésünk során megkíséreljük bemutatni ezeket a helyes és példamutató kezdeményezéseket, amikor az utóbbi évek adatai alapján a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit és a jövedelmezőség alakulását számbavesszük. Újkígyós község, amely 1965-ben ünnepelte megalapításának 150. évfordulóját. Szeged, Szatymaz és Csongrád vidékéről 1815-ben idetelepített 100 dohánytermelő családra, valamint a később idetelepített más családokra vezeti vissza megalapítását. A barna, mezőségi talaj alkalmas volt már akkor is a dohánytermelésre. A felszabadulás előtt Újkígyós községhez tartoztak a József- és Frigyes-majorok mellett: Eperjes puszta, Luji-, Hursán és Apáti puszták, továbbá Ökígyós— Makkoshát és a Suppán-tanya környéke is. így 1949. évben még a község összes területe 17 073 kat. h. volt és ezen a területen 7237 lakost számláltak. 1950. évben a községet közigazgatásilag megosztották. Újkígyóstól keletre megalakult Szabadkígyós község, önálló tanáccsal. Szabadkígyós magában foglalja területileg a régi Ókígyóst, Makkoshátat és az Apáti puszta északi részét. Az új helyzetben kialakult határokat figyelembe véve: Újkígyós területe 9553 kat. hold lakossága 5434 fő Szabadkígyós területe 7924 kat. hold lakossága 1991 fő 306