Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Ujlaki Péter: Az 1945-ös választások Békés megyében
AZ 1945-ÖS VÁLASZTÁSOK BÉKÉS MEGYÉBEN 1945 novemberében Békés* megyében a választásokon az FKGP győzött, de az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, hiszen a szavazatoknak mindössze a 39,9%-át kapta meg, szemben az országos 57%-os átlaggal. Ugyanakkor a két munkáspárt szavazatainak aránya 47,7% volt, amely a NPP 11,3%-os részesedésével együtt döntő többséget bizonyított a megyében a számukra. Ez az eredmény számottevően jobb az országos átlagnál, amely a két munkáspártra nézve 34,36% volt és a NPP-tal együtt is csak 41, 2%-ra emelkedett. Ha a választások végeredményét szemléljük, felvetődhet a kérdés, hogyan sikerült ilyen eredményt elérni. A válasz egyik komponense — a történelmi hagyományok, hiszen a Viharsarok már a múlt század vége óta a baloldali mozgalmak egyik kiinduló pontja. A másik összetevő a felszabadulást követő időszakban keresendő (amely természetesen nem választható szét az előzőtől). Röviden áttekintve a választásokat megelőző egy év történetét, megállapíthatjuk, hogy Békés megye volt az első terület, amely felszabadult. Itt a harci események mindössze két hétig tartottak 1944. szeptember 23-tól október 7-ig. Ennek megfelelően a megyét csekély károsodások érték. A felszabadulás után spontán módon mindenütt megalakultak a népi szervezetek, a Nemzeti Bizottságok és az eddig illegalitásba kényszerített baloldali pártok, köztük elsőként az MKP. Ezt bizonyítja a megye székhelye, Békéscsaba, amely október 6-án szabadult fel és az MKP már 8-án megalakult, ezzel megelőzve a Városi Tanács létrejöttét, amely 9-én történt. 1 Az új, demokratikus élet utáni vágyat mutatja, hogy október folyamán 2100 személy jelentkezett a pártba, akik közül 132-öt vettek fel. 2 (Ugyanis csak leigazolt embereket akartak — nagyon helyesen — felvenni.) Békéscsabáról és Orosházáról kiindulva szervezték meg megyeszerte a pártszervezeteket a lehető legrövidebb időn (egy hét leforgása) belül. A párt élére állt az élet megindítására és normalizálására irányuló törekvéseknek. Kezdeményezésére tették kötelezővé a közmunkát mindenki számára, folytatták a mezőgazdasági munkákat, állították újra munkába az ipari üzemeket stb. A tömegek látták ezt a komoly erőfeszítést és a párt mögé álltak, amivel mind nagyobb súlyt adtak az MKP-nak. Pl. Gyomán a Nemzeti Bizottságban 3—3 MKP, kisgazda, SZDP és szabad szakszervezeti tag volt, a községi tanácsban 7 MKP, 8 kisgazda, 4 SZDP és 6 szabad szakszervezti, az elöljáróságban pedig a 10 tag közül 5 (!) volt MKP, 5 pedig kisgazda párti. ;* A földreform törvény kibocsátása után ez a folyamat még erősebb lett, ami különösen éreztette hatását az általunk tárgyalt területen (a Viharsarokban nagyon jelentős volt a földtelen agrárproletárok, mezőgazdasági munkások, cselédek és törpebirtokosok száma, akik beteljesedni látták föld utáni vágyukat). 1945 márciusában az MKP taglétszáma 4 857 lett (Öcsödről nincs adatunk), de a párt befolyása ennél jóval nagyobb, mert pl. Békésen 122 tag mellett 1 506 ún. látogató járt a pártszervezetbe 4, Békéscsabán a 251 tag mellett 400 5 és ez szinte minden helyen így volt. *A dolgozatban tárgyaltaknál természetesen az 1945-ös megyehatárokat vettük figyelembe 299
