Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Kelemen János: Gondolatok Gyoma-Endrőd távlati fejlesztéséről
Bolti- alapterületi ellátottságban az országos és megyei átlagnál kedvezőbb a helyzet, a vendéglátóiparban a megyei átlagnál kedvezőtlenebb, az országos átlagnál kedvezőbb ellátottság mutatkozik. 1967. évi adatok a kereskedelmi Megnevezés ellátottságról: Endrőd Gyoma Járási átlag Egy boltra jutó lakosságszám 261 fő 229 fő 266 fő 1 m 2 alapterületre jutó lakosok száma 2,8 fő 2,4 fő 2,9 fő Egy bolti eladóra jutó lakosok száma 107 fő 84 fő 105 fő Egy boltra jutó alapterület 92,3 m'97,4 TP 2 94 m 2 Egy boltra jutó létszám 2,4 fő 2,7 fő 2,5 fő Egy m 2 alapterületre jutó forgalom 18 169 F+ 17 121 Ft 17 572 Ft Egy m- eladó területre jutó forgalom 30 795 Ft 30 042 Ft 30 828 Ft Az adatok azt mutatják, hogy megfelelő a járáson belül mindkét település bolti ellátottsága, azonban a boltok nagyrésze régi épületekben van, régi magánkereskedőktől átvéve. A megnövekedett igényeket korszerű módon így nem bírják ellátni, célszerű nagyobb körzeti szaküzlethálózat kialakítására törekedni. Ilyen jelleggel épült meg a lakberendezési áruház, mely az igényeket kielégíti. A napi cikkellátás területén a rekonstrukciós feladatoknál az önkiszolgáló élelmiszerboltok ABC áruházak irányában célszerű végezni a bolthálózat fejlesztését. A településeken mintegy 20 kereskedelmi és vendéglátóipari egység bővítése, korszerűsítése szükséges. Néhány nagyobb új bolt létesítése a távlatban jelentkező igények kielégítése miatt szükséges. A vendéglátóiparban nem a kocsmai férőhelyek, hanem a kulturált vendéglátóipari színvonal biztosítása a feladat. Az adottságokhoz képest az utóbbi években a szövetkezetek jelentős súlyt helyeztek a vendéglátóipari létesítmények korszerűsítésére, amit a továbbiakban folytatni kell. Lakásfejlesztés A két község lakásállománya 1969. I. 1-én 6568 db lakás. A 100 lakásra jutó lakosok száma 1969. I. 1-én 282 fő, mely mind a járási, mind a megyei összesített adatoknál jóval kedvezőbb. Meg kell viszont említeni, hogy a két községben levő lakások közül mintegy 1800 még az 1890-es évek előtt épült, így ezekből, mintegy 5—600 avultnak tekinthető, mely lakáshiányként jelentkezik és felújítása, bővítése megoldásra váró feladat. A külterületről beköltözők részére mintegy 1100 új lakás építése szükséges, mely jelentős feladat jelenleg és távlatban is. A lakásépítést családiház-építéssel és társasház-építéssel lehet célszerűnek megoldani, mindkét esetben OTP-hitel igénybevétellel, mely a lakosságnak jelentős előnyt jelent. A meglevő lakások 58,3%-a egyszobás, 36,6%-a kétszobás és csupán 5,1%-a három, vagy többszobás. A lakások 10,7%-a van ellátva fürdőszobával, 60%-a vilannyal és 3,5%-a vízvezetékkel. Az ilyen mérvű felszereltség nem mondható kielégítőnek. A negyedik ötéves terv időszakában előreláthatóan 120 OTP beruházású társasház-lakás fog épülni és ennek több mint kétszerese kislakás-építés keretében, mindkét községben. 291