Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Pataky László: Békés megye energiaellátásának jövője

Figyelemre méltó a villamosenergia ipar fogyasztása, mely 1968-ra elérte a 828 millió köbmétert. A vegyipar aránylag keveset használ még: 1968-ban felhasználásuk csak 374 millió köbméter volt. Ennek az az oka, hogy a vegyi ipar nem fejlődött abban az ütemben, ahogy megtervezték. Az építőanyag-ipar felhasználása is kevés. Sőt feltűnően kevés. Még csak most térnek át gázhasználatra. Ugyancsak feltűnően kevés a mezőgazdaság felhasználása. Alig 8 millió köbméter évenként. Ennek a kérdésnek a megvizsgálása éppen Békés megyében figyelmet érdemel, mert Békés megye mezőgazdasági jellegű. Ezen a téren sok a tennivaló. Szó is esett már erről egy ankét alkalmával — mondotta Bencze László. Viszonylag kis fogyasztó még a lakosság. Ennek oka a nagy fajlagos beruházás. Szerencsére azonban a lakosság gázellátása, legalább főzésre, palackos gázzal is biztosítható. Ez a megoldás egyelőre jó. Gyors és alkalmas módszer. Meg is kedvelték, s 1968-ban a propán-bután-gáz fogyasztóinak száma elérte az egymilliót. Ez óriási kiugrás. S arra mutat, hogy ha egyik úton nem lehet boldogulni: más utat kell választani! A gázellátás megszervezése Gáziparunk jelenleg két nagyvállalat kezében van. Egyik az OKGT, másik a Fővárosi Gázművek. Az OKGT üzeme vertikális szerkezetű. Foglalkozik kutatással is, termeléssel is, szétosztással is. Az országot több kerületre osztotta. Ezekben tíz vállalat foglalkozik a gázipar feladataival, teendőivel. A földgázvezetékek hossza 1968-ra elérte az 1600 kilométert. Az északi rendszert, mely Hajdúszoboszlóról indul ki, a legkorszerűbben szerelték fel mindenféle tartozékokkal. Két ága van. Egyik közvetlenül Budapestre megy, a másik Salgótarjánba de onnan — Hatvanon át — ugyancsak el fogja érni Budapestet. A másik rendszer Békés megyéből indul ki. Ez is két ágra szakad. Egyik Dunaújváros érintésével Budapestre csatlakozik, a másik Zalába megy. A gáz cseppf oly ásítása A gázipar további fejlődésének legfőbb feltétele, hogy elegendő gáz legyen. A hiányt sajnos, csak importtal tudjuk fedezni. A tervek szerint 1975től kezdődőleg a Szovjetunió szállít nekünk 1—2—3 millió köbméternyi gázt évenként. De bizonyos, hogy a hazai termelés is emelkedik. 1980-ban már 8—9 milliárdnyi földgázt fogunk forgalmazni. Nagyobb távlatban: 1980 után cseppfolyós gáz importálására is gondolnunk kell. Annál is inkább, mert a földgáz ilyenállapotú forgalmazása általánossá kezd válni. Anglia már 1960-ban megkezdte a cseppfolyós gáz importálását Algériából. Spanyolország és Franciaország is berendezkedett cseppfolyós gáz behozatalára Líbiából. Tudvalevő, hogy Afrikában nagyon olcsó a gáz, mert sok van, s különben veszendőbe menne. 215