Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Pataky László: Békés megye energiaellátásának jövője

a területen kell felhasználni, ahol energia-megtakarítást, minőségjavulást, termelékenység-növekedést, és technológiai előnyöket eredményez. A határozat tehát olyan elveket rögzített, melyek a gázipar fejlesztése szempontjából döntők voltak, s gyorsítólag hatottak az egész népgazdaság gazdasági tevékenységére. Ennek megfelelően az 1962-ben készített energiamérleg a távlatban a szénhidrogének nagyobb szerepével számolt, s 1965-re a szénnek 69,0 százalékos, az olajnak és gáznak 25,2 százalékos, egyebeknek pedig 5,8 százalékos szerepet juttatott. A tényleges felhasználás, a szénhidrogének javára, ennél még kedvezőbb volt: szénben 65,7 százalék, szénhidrogénekben pedig 28,3 százalék. A szénhidrogének tehát a tervezettnél nagyobb szerephez jutottak. Megtanultuk végre mind a szenet, mind a szénhidrogéneket helyesen értékelni. Elég későre ugyan, de 1970-től kezdődőleg az energia-struktúrában a kőolajnak és a földgáznak döntő szerepet juttattunk. De miből fedezzük ezt a szénhidrogén szükségletet? Két forrásunk van. Egyik a hazai termelés, másik a külföldi behozatal. A hazai gázkészlet 1956-ban csak 7 milliárd köbméter volt. S ebből is csak 3 milliárdnyit lehetett közvetlenül felhasználni, mert a többinek 70 százaléka nem volt éghető anyag. Ezt a 3 milliárdot azonban feltárásokkal olyan gyorsan szaporítottuk, hogy 1968-ban gázkincsünk elérte a 115 milliárdot. S azóta is nőtt. Ä területi elosztás ismeretes: Szeged térségében 60 százalék, Békésben 10 százalék, Hajdúszoboszló vidékén 20 százalék, másutt 10 százalék. A szénhidrogének felhasználása a tervezettnél jobban alakul. 1970-re például 39 százalékos részarányt terveztünk, de úgy látszik, hogy elérjük a 44 százalékot is. 1980-ra pedig 61—64 százalékos lesz a szénhidrogének tényleges felhasználása. Ebben maga a földgáz 24—25 százalék. A részarány gyors növekedésének egyik főoka az, hogy a szénhidrogének

1 a szénnél jobb hatásfokkal hasznosíthatók, s ez abszolút mennyiségben csökkenti a szénigényt. Akik földgázzal fűtenek, főznek, azok a legkorszerűbb berendezéseket használják. Ugyanezt a szenes tüzelőberendezésekre nem lehet elmondani. Igen sok teljesen elavult, igen rossz hatásfokkal működik. De a szénhidogének használatának terjedéséhez, az energia-struktúra megváltozásához, az objektív tényezőkön kívül szubjektív tényezők is hozzájárultak. Ezek: a kényelem, a tisztaság, a szabályozhatőság. és még más egyebek is. Ebből a szempontból a földgáz a villamosenergiával hasonlítható össze: vezetéken szállítható, kezelése egyszerű, könnyen szabályozható. A gáznak különben konkurrense a világpiacon a villamosenergia. Nálunk ez a verseny még gyenge, mert mi — sajnos — a villamosenergiát meg drágán termeljük. Ä földgáz leggazdaságosabb felhasználása Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslata szerint a földgázt — annak érdekében, hogy minél kedvezőbb hatásfok-javulást érjünk el — a következő sorrendben kellene a háztartásokban és az iparban felhasználni: 212