Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Pataky László: Békés megye energiaellátásának jövője

gos átfogó programot alakítsunk ki, s megtervezzünk egy, az egész országot átfogó gáztávvezetéket. Ebben a programban kezdték meg Budapesten is a földgáz-szolgáltatást. Egyelőre ugyan csak egyes lakótelepeknek és az iparnak, de — mint említettem — a földgáz bekeverésével megnövelték a városigáz mennyiségét és kalóriáját is. Budapesten egyelőre ez a reális megoldás, mert a tiszta földgázra való áttérés mind a vezeték-hálózatban, mind a fogyasztói készülékeken nagyobb arányú átalakítást kívánna. Erre most nincs lehetőség. A feltárt földgázkincs most már akkora, hogy a lakosság nemcsak főzésre és vízmelegítésre használhatja, hanem fűtésre is. Sőt — a vegyipar nyers' anyagnak tekintheti. Gazdálkodc.s a földgázzal „A földgáz felhasználásának lehetőségéről szólni, s felvázolni a távoli terveket, hálás téma és aktuális téma nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon" — mondotta Bencze László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, a múlt évben Békés megyében megrendezett Műszaki Hetek megnyitó előadásán. „Mert a mai kor a szénhidrogének felhasználásának kora: az olajé és a földgázé. Nagy konkurrensük támadt ugyan a nukleáris energiában, de a jelenlegi helyzet mégis oda mutat, hogy századunk a szénhidrogének jegyében fog eltelni." Erről a témáról szólva, a következőkben Bencze László előadásának gondolatmenetét követem, sőt itt-ott megállapításait szórói-szóra idézem — az ő szíves hozzájárulásával. A magyar energiaellátás az 1960-as évek elejéig szilárd energiahordozókra támaszkodott. Elsősorban barnaszénre és lignitre. És struktúra-változást távlatban sem tervezett. Ebben az időben — a földgázkincs felfedezésének korában — energiaszükségletünknek 72,3 százalékát fedeztük szénből, 18,5 százalékát olajból, 2,5 százalékát gázból, a többit pedig import villamosenergiából és egyebekből. Ezt a struktúrát — a szénhidrogének fontosságának felismerése után —• eleinte az olaj jelentősebb felhasználása változtatta meg. A gáz ekkor még nem játszott semmi szerepet, sőt a gázfelhasználás a struktúrában csökkenést mutatott. Ez volt a helyzet az ötvenes évek végén, mikor rábukkantunk a hajdúszoboszlói gázkincsre. A felfedezésnek nagy visszhangja volt, s az 1959. évi miskolci gázkonferencián is nagy vita alakult ki. Ennek az volt az eredménye, hogy a gáz-szemléletben fordulat állott be. De ekkor már külföldi példák is álltak előttünk. El kellett hát nekünk is indulnunk az új úton. Ennek érdekében — 1960-ban — a legfelsőbb helyeken iránymutató határozat született. A határozat kitér minden olyan intézkedésre, mely a fejlődést befolyásolja. Tehát: szervezeti, beruházási, tervezési, finanszírozási kérdésekre, a felhasználás lehetőségeire, irányaira és így tovább. Kimondja a határozat, hogy a gázzal való gazdálkodás elmaradottságát meg kell szüntetni, s a gázhasználat fejlesztését túlnyomóan földgázzal kell megoldani. És a gázt azon 211