Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - Dr. Sajti Imre: Rendfenntartó erők a felszabadult Békés megyében
berendezéseket egymás között szétosztották. Rettegésben tartották a község lakóit. Az MKP helyi szervezetének kemény harcot kellett indítani Bozsidár hatalma ellen, s ez akkor kockázatos tettnek számított. Bozsidár politikailag lényegében a helyi reakciós törekvéseit igyekezett megvalósítani. A közigazgatás reakciós vezetőjének eltávolításával és a Bozsidártól független politikai osztály létrehozásával sikerült „hatalmát" gyengíteni. 1945 júliusában letartóztatták, de az utána odakerülő Bojtos Antal főhadnagy tevékenysége is hátrányos volt, mert Bozsidárhoz hasonlóan a helyi népellenes személyek törekvéseit segítette. 3 3 Baloldali túlzó törekvések és törvénysértések érvényesültek a Dobozi Vörösőrség és a vésztői polgárőrség munkájában. Ezekben a szervekben a parancsnokok rossz irányban befolyásolták a becsületes, őszintén rendet akaró polgárőröket is. A dobozi „Vörös Őrség" elnevezését az 1919-es Tanácsköztársaság harcaiban résztvevő dobozi baloldali gondolkodású személyek emlékezete alapján kapta. A dobozi és a vésztői közbiztonsági szervek a helyi pártszervek vezetőinek önállósodási, a felsőbb szervektől való függetlenedési törekvését támogatták, pl. Vésztőn önálló bíráskodást valósítottak meg. Dobozon és Vésztőn is lezárták a községet és az idegenek bejutásához a község vezetőinek írásbeli engedélyére volt szükség. Mindegyik helyen valamilyen önálló „köztársaságot" akartak megvalósítani. Akik ellenük szóltak, fasisztáknak bélyegezték és velük szemben súlyos törvénytelen megtorló eszközöket alkalmaztak. 3 4 *** Az 1944. december 2-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként városokban és községekben, később a járásokban és megyékben létrejött Nemzeti Bizottságok általában az ország minden részén jelentős befolyást gyakoroltak a közbiztonsági szervekre, sok helyen kezdeményezői, létrehozói voltak a községi, járási, sőt megyei szervezésű rendőri szerveknek. 3 5 A Békés megyében működő rendfenntartó erők munkájában is jelentős szerepe volt a Nemzeti Bizottságok működésének. Nem volt azonban annyira meghatározó jellegű, mint az ország más területein. A nemzeti bizottságok tevékenységére vonatkozó iratok bizonyítják, hogy Békés megyében is törekedtek bizonyos területeken — eléggé eltérő formákban — befolyást gyakorolni a közbiztonsági szervek munkájára úgy, hogy ezzel az MKP politikájának érvényre jutását segítették. Ez a tevékenységük azonban csak 1945. február l-e után tapasztalható. Tótkomlóson — mint említettük — a Nemzeti Bizottság titkos rendőröket nevezett ki „fasiszta bűncselekmények felderítésére. 3 6 A szeghalmi Járási Nemzeti Bizottság internáló tábor felállítására hozott határozatot, ahova a „járásban élő összes népellenes személyek lesznek internálva". 3 7 Mezőmegyeren az elöljáróság hatáskörébe utalta a rendőrség irányítását a Nemzeti Bizottság azzal, hogy „a szolgálatot szigorúan kell venni". 3 8 A kondorosi Nemzeti Bizottság politikailag megbízható katona viselt emberekből tartotta szükségesnek a népőrség szervezését. Elrendelte, hogy „helyi munkatáborba kell gyűjteni azokat a nyilasokat és más reakciósokat, 198
