Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye
Nézzük először azt a csatornát, amelyet, a Pethe-féle legelőíérTcépeí 7 1 és Huszár Mátyás Tisza-szabályozási térképét kivéve 7 2 — már amennyiben egyáltalán ábrázolják — csak mintegy víziutat rövidítő, csatornának tüntetik fel, holott ennek nem ez volt a rendeltetése. Az utóbbin a legvilágosabban kitűnik a zug belső része irányából megtörő csatorna. A kastély alaprajzát bemutató térképünkön szembetűnő a szögletesen megtörő csatorna, amelynek nyilvánvalóan kettős rendeltetése lehetett. Egyrészt lezárta — Skolka 7 3 szavaival: szigetté alakította — a zugban levő félszigetet, ha úgy tetszik: hosszan elnyúló földnyelvet, aminek kétségtelenül biztonsági oka volt, másrészt lehetővé tette, hogy a várat hajóval, tutajjal 7'' bármelyik irányból hosszabb kerülő nélkül meg lehessen közelíteni. A csatorna szélesebb szakasza a Szécsény kert keleti végétől a kastély nyugati sarkáig kétszer olyan széles volt (11,4 m), mint a szögben hozzá illeszkedő külső várárok (5,7 m). Ennek a Décseri-kerti kanyarulat nyugati végéhez csatlakozása a térképen nem látszik ugyan, de bizonyára megvolt. Ennek a rlsznek a hajózásban nem lehetett fontos szerepe, de nem is volt rá szükség, mert a kastély északi oldalát maga a Körös képezte s így a dél felől érkező hajók csaknem az egész oldalon megközelíthették; de ebből az irányból a második árokban (15,2 m) is kényelmes szabad útjuk volt. A zugot záró csatorna dél felé ágazó része (5,7 m) a déli végén ívesen kanyarodott, majd keletre haladva az élővízhez csatlakozott. Három oldalon tehát ez a mesterséges — azonos szélességű csatorna övezte a kastélyt, míg a negyedik (K) oldalról maga a már egyesült Körösök vize. 7 5 A kastély külső határa tehát a déli íves kanyarulat miatt csak nagyjából tűnhetett „négy szegletre felhányatott"-nak. 7 6 Valóban egy sarka köríves volt. 7 7 Az ároknak tehát alkalmazkodnia kellett valamilyen, a kastély területébe beépítendő, már ott levő földsánc külső oldalához. Hogy ezt az adottságot a kastélyt építők valóban ki is használták, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy — bár semmiféle terep akadálya nem lett volna —, a régi vár helyét megkerülő várárkot a déli oldalon nem vezették az északi oldalon levővel párhuzamosan és így a kastély külső képe a négyszögletes formát elveszítette. Szerintem nem kétséges, hogy ezen a részen volt a szlávok nyomain épült Árpád-kori vár és ennek maradványát őrzi a legújabb térképen is megmaradt — ma Kastélyzugnak nevezett háztömb (7. kép), amely legelőször Péceli Bélának tűnt fel. 7 8 de messzemenő következtetést nem vont le belőle. A várárok kiásásakor kitermelt — és bizonyára más helyről is ideszállított — földből építették a belső sáncot. Ennek is megvan a maga különlegessége. Az északi oldala (13.3 m) nem kapcsolódik a délivel (13,3 m) megszakítás nélkül folytatódó nyugatihoz, amely lényegesen keskenyebb (5,7 m). A kettő között kis „szigetecske" (11,4 m átm.) van, aminek bizonyára védelmi jelentősége volt. A második árok (11,4, 14,25, 15,2, 13,3 m) a „szigetecske" után az elsővel párhuzamosan halad, átvágva a régi vár maradványait, vagy mint szélessége mutatja, felhasználta annak ívelő árkát. Szélességét a Körösig megtartotta. Tehát a kastélynak erre is volt kapcsolata az élő vízzel. Lehet, hogy kisebb 18
