Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - SZEMLE

nagy kedvvel játszó színészgárdának köszönhető. Ezúttal Rajz János alakítása emelkedett a sok jó színészi teljesítmény fölé. A népszerű művészről eddig is tudtuk, hogy kiváló színész, nagy nevettető, — Bernardo kapitánynak eredetisége, utánozhatatlan bája az előadás csúcspontja volt. Közvetlenül utána Tordy Géza frissen ható, ötletes szolgája említhető. Mindvégig sikerült mértéktartóan megoldania túlzásokra csábító szerepét. Szersén Gyula Lucindója valamivel halványabbra sikerült. Olykor bizony kiesett szerepéből, ismét az elmúlt évben is többször kifogásolt gyerekesség, amolyan kisfiússág hibája kísértett szerepformálásában. A női szereplők közül Pap Éva és Soós Edit kapott sok tapsot. Joggal vált a siker részesévé Suki Antal hatásos díszlete, Gyarmathy Ágnes festői jelmezei, valamint Berczelly A. Károly szép fordítása révén. Ismét lezárult egy évad a Gyulai Várszínház történetében. Ez arra késztet, hogy már most feltegyük a kérdést: hogyan tovább? Hogyan lehet újabb sikereket elérni, sőt még fokozni azt? Mindenek előtt érdeklődésre számottartó darabok kiválasztásával, kiváló színészek szerződtetésével. Ez a két terület az, ahol különösen komoly megfontolásra, józan tervezésre van szükség. Már most előre kell tekintenünk néhány évet, nehogy idő előtt elfogyjanak a játszható darabok. Ugyanakkor nem ártana, ha szívesen látott, de évről évre megszokott arcok helyett újabbakat is látnánk a gyulai színpadon, újabb neveket is olvashatnánk a színlapon. Az illetékesek is bizonyára hasonlóan gondolkodnak, s ez a biztosítéka, hogy a hatodikat hetedik, majd azt újabb sikeres, emlékezetes várszínházi évadok követik. DR. PAPP JÁNOS AZ ELSŐ JUBILEUM MEGÖRÖKlTESE PAPP JÁNOS: A GYULAI VÁRSZÍNHÁZ ÖT ÉVE A figyelmet első látásra felkeltő ízléses, tartalmas füzet jelent meg a Gyulai Várszínház 1969-es évadjának kezdetére —'az előző öt szezon eseményeit idézi fel. Az Hernani, a Dózsa, a Béldi Pál, A néma levente, a Bánk bán, a Huncut kísértét, a Csák végnapjai s A fogadósné előadásaira emlékeztet lexikon-tömörségű értékelő cikkekkel, fényképekkel, szereposztásokkal, kritika-részletekkel. Ezt az anyagot egészíti ki Miszlay Istvánnak a Várszínház születéséről írt emlékezése s egy ötnyelvű „rezümé". A füzetet olvasván, az első gondolat — úgy véljük, a kiadvány céljából szükségszerűen adódva — a Várszínházé, e különlegesen értékes, egyre nagyobb közönséget vonzó nyári kulturális intézményé. Gyula nem egyszer bizonyította már, hogy természeti, történelmi adottságait az első adódó lehetőség pillanatában kihasználja. Például úgy, hogy 1964 óta Gyulára kell látogatnia annak, aki igazán kulturáltan akarja élvezni a magyarországi nyarat. Rögtön ezután az jut az olvasó eszébe, hogy e füzet kiadása is minden elismerést megérdemel. Megérdemel, az emlékeztetésen, élmény-felidézésen túl önmaga belső értékeiért. Azért a nemes buzgalomért, amelynek segítségével egyáltalában létrejött; az értőn válogatott, a Várszínház, az előadások lénygét, hangulatát jól tükröző Kritika-részletekért; a szemléletes képanyagért — még há ez a összeállítón kívül álló okok miatt nem is lehetett olyan bőséges, mint ahogy ideálisnak tarthatnánk; a pontosságért, amely a nagyközönség s a szakemberek számára a távolabbi jövőben is megfogható közelségűvé teszi egy roppant illékony művészeti ág e nem kis fontosságú mozzanatát; a rangos kiállításért, néhány nagyon szellemes tipográfiai ötletért. Ugyanilyen őszintén lehet örülni annak, hogy a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari tagozata — 16— 18 esztendős diákok — ilyen színvonalú kiadványt tudott készíteni tanműhelyében. Kellemes meglepetés volt kézbevenni a tavalyi premieren a korábbi esztendők történtét felidéző füzetet. Messzemenően egyetérthetünk a kötetet összeállító Papp János bevezető szavaival: „öt év — fél évtized — alig említésre méltó évforduló egy intézmény életében. A Gyulai Várszínház esetében azonban fel kell használnunk ezt az első kínálkozó alkalmat, az első jubileumi évfordulót is egy rövid számvetésre, hiszen egy nagyszerű kezdeményezés 'hőskorának' lezárulását jelenti a fél évtizedes határ." DANISS GYŐZŐ 174